DNS (2. rész)

Az 1.részből megtudtuk, hogy mi is az a DNS és hogyan néz ki. Ebből a cikkből ki fog derülni, hogy hogyan örökítőanyagoskodik pontosan.

dna.jpg

Nem olvastad még az 1.részt? Akkor spuri IDE!

Információ=bázissorrend

Mint tudjuk, minden tulajdonsághoz kapcsolható egy vagy inkább több fehérje. Tehát a DNS-nek az a feladata, hogy a fehérjékre vonatkozó információkat tárolja. A DNS azon szakaszait, ahol fehérjére vonatkozó info van nevezzük génnek. A DNS-t és a gént szinonimaként nem szabad használni! Ez olyan, mintha a Harry Pottert azonosítanánk a “Titkok kamrája” filmmel. Van még egy csomó másik film is, nem beszélve arról, hogy a könyvekben rengeteg egyéb dolog van, amelyek mind Harry Potterhez tartoznak.

A DNS-en négyféle bázis (A,T,G,C) van meghatározott sorrendben egymás után. A gének bázissorrendjét hármassával lehet csoportosítani. Minden egyes három betűből álló sorhoz tartozik egy aminosav. Olyan ez, mint egy szótár. Például, ha a DNS-en a GCC betűsor a leucin nevű aminosavnak felel meg. Ezt hívjuk genetikai kódnak. Az evolúció során kialakult, hogy melyik betűhármashoz melyik aminosav tartozik.

dnsember.png

A tulajdonságaink határoznak meg minket. Ezért vagyunk azok a biológiai egyedek, akik vagyunk. Tehát ha tovább akarjuk adni magunkat az utódainknak, akkor elegendő a DNS-ünket átadni, mert azon rajta vannak az információk a fehérjéink felépítéséhez. Ezért van az, hogy megtermékenyítéskor elég, hogy a papa DNS-e és a mama DNS-e egyesüljön és már készen is van egy új élet. (Ennek részleteiről, az osztódásról lesz még szó később)

Hogyan lesz a DNS-ből fehérje?

Az ugye tudjuk, hogy a DNS a sejtmagban van (maradjunk továbbra is annál, hogy emberi sejtekről beszélgetünk). Azt is tudjuk, hogy a fehérjék a riboszómákon készülnek. Na de hogyan jut el a DNS a fehérjegyárakhoz, ha egyszer nem tud kijutni a sejtmagból? A DNS sehogy. A rajta lévő információ viszont lazán ki tud jutni. A kulcsszó: az RNS

rns_by_me.png

Nem találtam jó képet a neten, szóval ez itt az én paint-es tákolmányom egy RNS-ről…Sorry!

Az RNS (ribonukleinsav) nagyon hasonlít a DNS-hez csak másfajta cukorból épül fel és egyszálú és nincs benne timin (T), helyette viszont van uracil (U). A fehérjék úgy készülnek, hogy a DNS azon szakasza, ahol a fehérje génje van, szétnyílik és sokféle másik fehérje segítségével lemásolódik, átíródik a bázissorrend a DNS-ről egy RNS-re. Így születik az RNS.

dnsbol_rns.jpg

Az RNS ki tud jutni a sejtmagból és rá tud kapcsolódni a riboszómára. A riboszóma nagyon okos és tudja, hogy az adott bázissorrendhez melyik aminosav tartozik és így el tudja készíteni a fehérjeláncot. Ismeri a genetikai kódot. (bár ő az RNS-t látja, ahol a bázissorend a DNS-en levő ellentéte) Tehát ez a sorrend: DNS–>RNS–>Fehérje. Ezen a videón látni lehet, hogy hogyan is történik mindez a sejtben. (A videóban szó esik hisztonokról, RNS-ek szabás-varrásáról, mRNS-ről, tRNS-ről, amiktől én megkíméltelek titeket)

Valószínűleg ez volt eddig a legbonyolultabb(nak kinéző) cikk. Ha sikerült megértened, akkor nyugodtan dicsekedj el legközelebb egy társaságban, hogy Te tudod, hogy mi a molekuláris biológia centrális dogmája (DNS–>RNS–>Fehérje). 

Ha nem sikerült megérteni, akkor kommentben írd meg, mi volt az, ami nem világos és jó lenne, ha még kifejteném!

Szóljon hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ez a weboldal sütiket használ. A törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát vagy zárd be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás