Epigenetika

“A gének a puska, de a környezet húzza meg a ravaszt.” Richard Davidson ezt a hasonlatot használta a környezet és a gének kölcsönhatásának szemléltetésére. Na, de mi van mindennek hátterében? Mi az, hogy a környezet hat a génjeinkre? Megfúj a szél, aztán kifújja belőlem a rossz gént vagy mi? Nos, minderre válasz: az epigenetika.

Mi az epigenetika?

A genom kovalens és reverzibilis módosítása (erősítés, csendesítés) az örökölt DNS bázissorrendjének változtatása nélkül. Mit jelent ez?

  • Genom: A teljes genetikai állományunk
  • Kovalens: Kémiai módosítások történnek
  • Reverzibilis: Visszafordítható, tehát lehet ki-bekapcsolni
  • Bázissorend: Az emberi sejtek örökítőanyaga a DNS. A sejtek magjában található bizonyos fehérjékre hurkolódva. Úgy néz ki, hogy egy vázról kicsi molekulák (bázisok) lógnak le sorban egymás után. Négy féle bázis van a DNS-ben: adenin (A), timin(T), citozin(C), guanin(G). Ezekből állnak össze a gének is. Minden génnek megvan a maga kódja , tehát tartozik hozzá egy bázissorrend. Ez mindenkiben többé-kevésbé egyforma.

Tehát az epigenetikai változások azt jelentik, hogy magán a génen nem történik változás, nem lesz mutáció, semmi. Egy gén önmagában amúgy sem sokat jelent. Az számít, hogy lesz-e róla fehérje vagy sem, illetve hogy mennyi. Ez az a pont, ahol az epigenetika megjelenik, ugyanis befolyásolni lehet, hogy milyen gének erősödjenek fel és melyek csendesedjenek el. Így egy elcsendesített génről kevés fehérje lesz és fordítva. A tulajdonságainkat pedig a génekről készült fehérjék szabják meg.

A valóságban így néz ki a DNS-oldat. Egy sima színtelen, könnyen habzó folyadék.

Epigenetikai változást mi minden tud okozni?

Nagyjából bármi. A genetika tanárom azt mondta, hogy még a kávé illata is. De lássunk néhány környezeti tényezőt, amelyek bizonyítottak képesek epigenetikai változást generálni (ami lehet pozitív és negatív is):

  • fizikai aktivitás, sport
  • várandósság alatti elhízás (erről szól EZ a cikk)
  • gyógyszerek
  • fertőzés
  • dohányzás
  • sugárzás (pl. szolárium)
  • fény (ezért nem kamu a fényterápia)
  • zene
  • stressz
  • magatartási, lelki, meditatív hatások
  • szociális környezet
  • mikrobiom
  • környezetszennyezés
  • társadalmi hatások (tragédiák nyomait így hordozzuk magunkban)

Mi ennek az értelme?

A természet nem igazán talál ki random dolgokat ok nélkül. Bizony az epigenetikának is megvan az értelme. Ez pedig az alkalmazkodás. Erre jó példa az, hogy kisbabák sokkal fogékonyabbak az epigenetikai hatásokra. A babának alkalmazkodnia kell a környezethez, hiszen nem tudja, hogy milyen családba születik:milyen étrend, életmód vár rá és ahhoz milyen gének kellenek. Milyen génmintázatokat alakít ki a környezet benne?
Ugyanez igaz felnőtt korban is. A környezet amiben élsz, a szokásaid, a táplálkozásod kialakít egy bizonyos génmintázatot. Tehát nem dőlhetsz hátra, hogy “hát én azért vagyok ilyen-olyan, mert ilyen a genetikám”. Te magad és a környezeted is tehet róla, hogy ilyen lett. (Erről kicsit bővebben már írtam ITT).
Megy a vita a tudományos világban, hogy hány százalékban határoz meg minket a genetika és mennyiben a környezet. Nincs egységes válasz. Richard Davidson szerint az érzelmi stílusunk csak 20%-ban genetikai hátterű, de más tulajdonságoknál nagyobb ez az arány. Nagyon ritka genetikai betegségeknél igaz csak, hogy 100%-ban a gének a ludasak. Minden más esetben ott kopogtat a környezet.

Konkrétan mi történik a sejten belül?

Ugord át, ha ilyen szinten már nem izgat a dolog!
Négy mechanizmust mutatok be Nektek:

  • Metiláció: Jaj, nem akarok rémes emlékeket előhozni kémia óráról. Mindössze ez annyit jelent, hogy a DNS egyik bázisára rákerül egy metilcsoport (ez egy pár atomból álló kis izé), így az a része a DNS-nek használhatatlan lesz, nem lesz róla fehérje. Ez bizony örökölhető is. Pl. a szennyezett levegőben található egyes anyagok metilálni tudják a DNS egyes részeit. A születendő gyermeknek pedig így nagyobb lesz egyes allergiákra az esélye, vagyis az, hogy hogyan élünk most befolyásolni tudja a gyermekeink életét is.
  • Hiszton-kód: Na, mostmár hagyjam abba ezt a szakszóáradatot mi? Hisztonnak hívják azokat a fehérjéket, amelyekre a DNS rá van tekeredve. Ezeket a fehérjéket is lehet kémiailag módosítani (metilálni, acetilálni, foszforilálni). Egy génről csak akkor lesz fehérje, ha ezekről a hisztonokról le tudnak tekeredni. Ám, ha ezek a hisztonok összezárnak és úgy ragaszkodnak a DNS-hez, mint öreg néni a banyatankjához, akkor ott bizony nem lesz szabad a gén és így nem lesz fehérje sem. Természetesen ez fordítva is történik. Van, hogy egyes gének kicsomagolására van inkább szükség.
Így tekeredik a DNS a hisztonokra (a szürke a DNS, a belül lévő színes szalagok a hiszton fehérjék)
  • MikroRNS: Hogy merem a DNS mellett még az RNS-t is behozni a képbe??? Nos, az a helyzet, hogy egyes táplálékokkal kicsi RNS darabok kerülhetnek a sejteinkbe és ott képesek fehérjék mennyiségét befolyásolni. Ez kicsit eltér a többitől, mert van, hogy a DNS-hez hozzá sem nyúl, hanem a “fehérjegyárban” (riboszóma) állítja le a termelést.
  • Telomeráz: Erről már írtam az Insta-oldalamon is. Ez a kis fehérje felel azért, hogy a DNS ne rövidüljön. Miért is rövidülne? Nos, az a helyzet, hogy minden egyes osztódásnál a sejt elveszít egy kis darabot az örökítőanyagából. Ha ez elér egy kritikus szintet, akkor a sejt megöli magát. Épp ezért a telomerázt az “öregedés fehérjéjének” is nevezik. A telomeráz fehérje aktivitása és az ember várható életkora között összefüggést írtak le. Egyúttal azt is kimutatták, hogy akit gyerekkorában bántalmaztak, az kevesebb ideig él és ennek hátterében a csökkent telomeráz aktivitás áll.
  • +1 Petesejt: Ez nem egy klasszikus epigenetikai mechanizmus, de muszáj megemlítenem. Azzal ugye nem árulok el nagy titkot, hogy egy petesejt és hímivarsejt összeolvadásából lesz egy embrió, magzat. Ám, ezt az összeolvadást úgy kell érteni, hogy a hímivarsejtnek csak a genetikai állománya kerül be a petesejtbe. Tehát az embrió sejtplazmája, sejtszervecskéi azok lesznek, ami az anyukájé volt. Ezért nagyon is van értelme már babatervezéskor az egészséges táplálkozásnak, vitaminoknak, mert így “fel lehet turbózni” a petesejteket.

Mihez kezdjek mindezzel?

Richard Davidson egy másik hasonlatot is használt a gének és a környezet kölcsönhatására. Képzeljük el, hogy van egy CD-gyűjteményünk (tudom, manapság kinek van)! Nagyon sok CD-nk van, de egyszerre csak néhányat hallgatunk közülük. Azokat, amik passzolnak a hangulatunkhoz, környezethez. Nincs meg nekünk a világ összes CD-je, nem hallgathatunk akármit. És aránytalanságok is vannak a gyűjteményben az egyes emberek között. Van, akinek több a metál, a klasszikus vagy a népzene. Mindenki más, egyedi gyűjteménnyel rendelkezik. De ha nem is hallgathajuk meg a világ összes zenéjét, azért elég nagy változatosságot tudunk biztosítani magunknak. Bármikor tudunk CD-t cserélni.

Te magad vagy életed ura! Igenis van értelme az életmódváltásnak, a mentális egészségnek, a nyugodt környezetnek, életnek. Az aktuális génmintázatunk módosítható. Lehet, hogy neked nehezebben megy, mint másoknak, mert más-más csomaggal érkeztünk ebbe az életbe. De lehet változtatni és változni. Mostmár azt is tudod, hogy a sejtjeid hogyan biztosítják ehhez a hátteret.

Érdekel a tudomány? Szeretnél többet tudni a DNS-ről és a sejtekről? Akkor kattints ide!

Szóljon hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ez a weboldal sütiket használ. A törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát vagy zárd be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás