Posted on Hozzászólás most!

Szinapszis

Az agyunk a legbonyolultabb és egyben legkevésbé ismert szervünk. Rengeteg idegsejtből épül fel, amelyek kommunikálnak egymással. Ennek az “eszmecserének” az eszköze a szinapszis. Kétféle is létezik, de most szorítkozzunk a fontosabbikra, vagyis a kémiai szinapszisra.

halozat_szinapszis.jpg

Agysejt vagy idegsejt?

Gyakran szinonimaként használják az idegsejtet és az agysejtet, de nem egyenlő a kettő. Az idegrendszerünk fő sejtjei az idegsejtek, de az idegrendszernek csupán egy apró része az agy. Számos idegsejt található testszerte, a kislábujjadtól a hasadon át a homlokod tetejéig. Az agysejtek pedig az agyban található idegsejtek, avagy -ha menő akarsz lenni, akkor úgy mondd, hogy – neuronok.

Agyalás

Az agy kb. 100 milliárd darab idegsejtből áll, ami ennyi: 100000000000. Egy darab sejt pedig akár több ezer (!!!!) másik sejttel lehet kapcsolatban. Ez adja az emberi agy komplexitását. Ezért van, hogy nem értjük. De azért egyre többet tudunk a működéséről. Ennek egyik oka, hogy egyre több kutató kezd letérni a szigorú tudományos vonalról és például buddhista szerzeteseket vizsgálnak, hogy hogyan hat az agyra a meditáció (mint például Richard Davidson) és egyéb érdekességek. Szükség van ezekre a “nemtudományos” kutatásokra, mert az eddigi módszerekkel elértünk egy határt, amin egy merőben új, másfajta gondolkodásmód lendíthet csak át.agy_szinapszis.png

Összekötve…vagy mégsem?

Sokáig úgy gondolták, hogy az idegsejtek valóban össze vannak kötve egymással vagyis úgy kommunikálnak, hogy érintkeznek. Valójában nem érnek össze,csak nagyon-nagyon közel vannak egymáshoz. Van köztük egy szinaptikus résnek nevezett lyuk. Egy átlagos idegsejt (aki ugyanúgy egy sima sejt, csak kicsit másmilyen) így néz ki:

neuron_szinapszis.png

Van neki egy feje, amin olyan, mintha haj lenne. Ezek a csimbókok a dendritek. A nagy golyó a feje közepén a sejtmag. Aztán van egy jó hosszú része, amit axonnak nevezük. Ez azért van behurkázva, mert a képen egy mielinhüvelyes sejtet látunk. A mieloid sejtek egyrészt vigyáznak az axonra, másrészt pedig gyorsítják a kommunikációt. Az axon vége újra elhajasodik, ez a végfácska. Általában két sejt fej-láb helyzetben talál egymásra, vagyis a jel egy másik sejtről a dendriten érkezik és a sejten belül végighalad, majd az axon végén továbbítja egy másik neuronnak. Ez a jel az ingerület. A folyamat neve pedig ingerületátvitel.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha csak simán továbbítja a másik sejt jeleit, akkor mindig ugyanaz az info rohangál az agyban? Természetesen nem. Minden idegsejt értékeli a beérkezett (akár több ezer) infot és a saját válaszát továbbítja. Na, de mégis hogyan?

A végfácskákban kicsi hólyagok találhatóak (vezikulumok), amiben ingerületátvivő anyagok vagyis neurotranszmitterek vannak. Minden sejtnek megvan a maga kedvenc transzmittere. Például a glutamát az egyik leggyakoribb neurotranszmitter és azokat a neuronokat, amelyekben glutamát van glutamáterg idegsejteknek nevezzük. Amikor elér az ingerület az axon végére, ezek a hólyagok kilyukadnak és tartalmuk a szinaptikus résbe ürül. A másik sejt dendritén receptorok találhatóak, amelyek megfogják a transzmittereket. Az odakötődés hatására a másik sejtben változások történnek, kiértékeli az összes szinapszisából jövő infot és vagy továbbítja vagy nem. Valahogy így kell elképzelni:

synapse_szinapszis.png

Szóval ez történik, amikor két neuron kommunikál egymással. A szinapszis az alapja az agy hálózatos felépítésének, ezért nagyon intenzíven kutatott terület. Nem mindegy, hogy milyen neurotranszmitterek, hogy milyen receptorok vannak jelen és a kiváltott válasz kialakulása sem egyértelmű még számunkra. Pedig ha tudnánk, akkor talán az olyan komplex kórképekre is lenne több (vagy inkább jobb) gyógyszer, mint az Alzheimer, skizofrénia, depresszió és társai. Tehát jó lenne már rájönni, hogy hogyan is működünk, de lehet, hogy ez nekünk sosem fog sikerülni. De akkor kinek fog? A robotoknak? Vicces belegondolni, hogy az agyunkat használjuk arra, hogy megfejtsük az agyat, vagyis hogy önmagáról gondolkodik az agy…

 

 

(képek forrása:pixabay)
Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .