Posted on

Antitestek

A COVID kapcsán egyre többet hallani az antitestekről. Hogy van-e vagy nincs és így mérik meg úgy mérik, úgyhogy azt hiszem igazán itt van az ideje egy rövd alapozónak az antitestekről.

Mik az antitestek?

Az antitestek a szerzett immunitás részei. (ITT el tudod, hogy olvasni, hogy ez mit is jelent részletesen.) Ellenanyagoknak is szokták hívni őket, ugyanis az a feladatuk, hogy felismerjék az antigéneket. Antigén lehet bármi, ami immunválaszt vált ki, de általában a kórokozókra szoktunk gondolni antigén említésekor.

Mire jó egy antitest?

Az antitesteknek két nagyon fontos tulajdonsága van. Az egyik, hogy képesek hozzákötődni az antigénhez. Azt képzeljétek el, hogy bármit képesek felismerni. Egy nagyon érdekes molekuláris genetikai folyamat van a háttérben, de a lényeg az, hogy a világ összes anyaga, élőlénye – legyen az természetes vagy mesterséges – ellen van ellenanyagunk. Persze beletelik egy kis időbe, amíg a megfelelő antitest el nem kezd termelődni, de attól nem kell félni, hogy nem lesz olyan ellananyag, ami kötődne egy konkrét vírushoz. A koronavírust sem ismertük eddig, a szervezetnek mégis volt a tarsolyában ellenanyag.

Tehát ott tartunk, hogy van egy vírusunk, egy antigén, amit felismert egy antitest és hozzákötődött. Ennek a kötésnek a hatására megváltozik az ellenanyag térszerkezete. Ez nem ritka jelenség a testünkben, nagyon sok dolognak ezen alapul a molekuláris háttere. Úgy kell ezt elképzelni, mintha te normál esetben egy csendes, nyugis ember lennél, de ha elkapsz egy bűnözőt kifordulsz magadból és irdatlan óbégatásba és hadonászásba kezdesz. Miért jó az ordibálás vagyis hogy megváltozik az antitest szerkezete? Nos, azért, mert így oda tud toborozni mindenféle sejtet. Többek között egy-egy laza kis ölő sejtet. Az antitest önmagában nem tudja elpusztítani a kórokozókat, de tudja kinek kell szólni. Úgy is mondhatnánk, hogy ők a polgárőrök. Nincs fegyvere, nem tudja lelőni a rablókat, de elfogja és rögtön tudja azt is, hogy kinek kell odaszólni a rendőrségnél, akik ott teremnek és intézkednek.

Szóval abból, hogy termelődik-e vagy sem arra tudunk következtetni, hogy az immunrendszer harcol-e a kórokozó ellen. Ha igen, akkor persze az is igazolódik, hogy az illető benyalta a vírust.

Hogy néznek ki az antitestek?

Az antitestek valójában fehérjék. Ugye-ugye mondom én, hogy MINDEN a fehérjéken múlik!!! Na, jó nem minden, de nagyon-nagyon sok dolog. Szerkezetük miatt immunglobulinoknak nevezik őket, a gugliban így is rájuk tudsz keresni. Mivel nagyon sokféle van, muszáj, hogy rendszerbe tudjuk foglalni őket és igazából ez lehetséges is, mert vannak antitest szupercsaládok. Ebbe nem fogok belemenni részletesen, de a lényeg, hogy vannak IgM, IgG, IgA, IgD és IgE típusú ellenanyagok. Amúgy a szervezetben mindenhol ott vannak. Van ahol csak IgA van, de valami mindenhol van, mert bárhol tudunk találkozni bacikkal. Főleg a nyálkahártyákon hemzsegnek, van a könnyben is és mellesleg az anyatejben is (pro info: transzcitózissal választódnak oda ki). A vérünkben is van természetesen, a vérszérum részei ők is.

Általában Y-ként szokták ábrázolni őket, ami nem véletlen, mert tényleg ahhoz hasonlít a szerkezetük. Íme (a képen egy HIV-antitest van):

Forrás: Falus András: Az immunológiai alapjai című tankönyv 4. fejezete