Posted on Hozzászólás most!

Sejt

Mik a sejtek?

Sejted, hogy mi a sejt?De valójában sejtelmed sincs róla. A sejtek az élővilág alapegységei. Sok minden sejtekből épül fel: a tüdőnk, a fűzfa, a sárga rigó és még az ebédre megevett töltött káposztád is tele volt (nagyrészt halott) sejtekkel. Hogyan néznek ki? Hogyan működnek?

sejt.jpg

Hogyan néznek ki a sejtek?

A sejtek nagyon változatos megjelenésűek. A méretük is tág keretek között mozog. Az emberi petesejt akár szabad szemmel is látható, de a sejtek nagy része csak mikroszkóp alatt csodálható meg. Az állatok, növények gombák is sejtekből állnak, sőt vannak olyan élőlények, amik egyetlen sejt és ennyi. Most azonban szorítkozzunk az emberi test sejtjeire, úgyis mindenkit az érdekel a legjobban.

Az ember egy eléggé differenciált lény, vagyis minden sejtnek megvan a maga feladata. El lehet azért mondani pár általánosságot róluk, de rengeteg a kivétel és hatalmas a sokféleség. Egy felnőtt emberben kb. százbillió sejt található, vagyis ha leírsz egy 1-est még 13 db nullát kell utánaírnod…jó sok, mi? Minden ember egyetlen egy (megtermékenyített pete)sejtként kezdi az életét. Ez a sejt elkezd osztódni és egy idő után nem csupa egyforma utódsejt lesz, hanem mindegyik egy kicsit más lesz. Így alakulnak ki az izomsejtek, fehérvérsejtek, porcsejtek és még sorolhatnánk.

A képeken látszódik, hogy milyen sokszínűek lehetnek. Íme itt egy fehérvérsejt és idegsejt.

ketsejt.png

Hogyan működnek a sejtek?

A sejtekre tekinthetünk úgy, mint önálló szervezetekre. Mint ahogy nekünk is van májunk, tüdőnk, beleink stb., úgy a sejteknek is vannak elkülöníthető részeik. Ezeket szokták ködösítve sejtszervecskéknek nevezni. Most rántsuk le a leplet ezekről a titokzatos valamikről! (Legalábbis néhányról)

Mindegyik szám egy-egy sejtszervecskét jelöl. Mindezek szinte minden sejtben megtalálhatóak, max. kisebb-nagyobb mértékben módosultak. Íme a feloldásuk:

(Remélem azért, hogy nem idéz fel a kép rémes emlékeket az iskolai biosz órákról…)

nyilasszamossejt.png

  1. Golgi-test (ejtsd: goldzsi-test): Nem egy testet kell elképelni, hanem néhány lapos zsákot egymásnak nyomva. Ezekben a zsákokban veszik fel a fehérjék végleges formájukat. Kerülhetnek rájuk cukrok, illetve történik itt egy kis szabás-varrás is. A fehérjék amikor elkészülnek a riboszómákon (lásd: 3. pont) általában még nem funkcióképesek, kell egy kicsit módosítgatni őket és utána kerülhetnek a helyükre.
  2. Sejtmembrán:  Ez a sejt “bőre”. Elválaszt és összeköt. Tele van tűzdelve mindenféle anyagokkal: fehérjék, szénhidrátok stb. Ezek kellenek a többi sejttel és így a környezettel való kapcsolattartáshoz. Szabályozza azt is, hogy mi juthat be és ki a sejtből.
  3. RiboszómaVagyis fehérjegyár. Itt készülnek el a fehérjék. A DNS-en található információ (RNS közvetítésével) kijut a sejtmagból és a riboszóma megfejti, hogy pontosan milyen aminosavakat kell egymás után pakolnia az adott fehérjéhez.
  4. Mitokondrium: A sejt energiaközpontja. A sejtlégzés/biológiai oxidáció legfontosabb részei itt zajlódnak le. Sokféle fontos fehérje található itt, amelyeknek az a feladata, hogy a sejt által felvett tápanyagokból (cukor, fehérje, zsír) energiát készítsen. Ez az energia szükséges a sejt életfolyamataihoz. Bizony ám, ez egy nagyon-nagyon hasznos szervecske.
  5. Sima endoplazmatikus retikulum (SER): Rémisztő neve van, de csak annyiról van szó, hogy ha mikroszkópon ránézel, akkor egy sima felületű csővezetéket látsz. A sejtmembrán alkotórészeit készíti el, illetve kalciumot tárol. Továbbá fontos feladata, hogy a szervezet számára idegen vagy káros anyagokkal kezdjen valamit. Olyan formájúvá alakítja át ezeket az anyagokat (pl. gyógyszerek), hogy a szervezet könnyen ki tudja üríteni.
  6. Vezikulum: Kicsi szállító gömböcök. A már elkészült fehérjéket szállítják a sejtmembrán felé, hogy kiürülhessenek, illetve a sejt által felvett dolgok szállítódnak bennük a felhasználás helyére. Olyanok, mint egy tehervonat, ugyanis még sínjük is van (ez a citoszkeleton, vagyis sejtváz). 
  7. Lizoszóma: Lebontó hólyagok. Igazából ő is egy vezikulum, csak nagyon alacsony pH-ja van, eléggé savas. Megeszi a vírusokat, bacikat és elemeire cincálja őket. A sejt saját, feleslegessé vált szervecskéit is lebontja.
  8. Sejtközpont: Azt gondolnánk a nevéből, hogy ő a legfontosabb szervecske. Igazából mindegyik tök fontos. Innen indul ki a sejtváz, ami a sejt “csontváza”. Ezeken a szálakon haladnak a vezikulumok (ami amúgy nagyon vicces, itt egy videó róla). A sejt osztódásakor van nagyobb szerepe (az osztódásról lesz majd külön cikk).

  9. Sejtmag: Itt lakik a DNS. Teljesen elkülönül a többi szervecskétől, saját membránja van. Éppen ezért nem is juthat se be, se ki akármi. A DNS például nem is tud kijutni innen.
  10. Durva endoplazmatikus retikulum (DER): Nem arra utal a név, hogy ő egy nehéz csávó lenne. Hasonlít a SER-re, csak csőrendszer helyett inkább zsákoknak kell elképelni. A sejtmag membránjával közvetlen a kapcsolata. Nevét onnan kapta, hogy tele van riboszómákkal a felszíne, vagyis nagy fehérjegyártás zajlik itt. Olyan fehérjék készülnek itt, amelyeket a sejt a külvilágnak szán.

 

És hogy mindezt honnan lehet tudni? A valóságban így vizsgálják a sejteket mikroszkóppal:

mikisejt.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .