Posted on Hozzászólás most!

Vírusok

Az elmúlt időszakban tomboló koronavírus-járvány miatt úgy gondoltam, hogy épp itt az ideje egy “Vírusok” alapozónak. Ahhoz, hogy megértsük mivel állunk szemben, mit tehetünk ellene, nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyáltalán mi is az a vírus. Krumplilevest sem tudsz úgy főzni, hogy nem ismered az alapanyagokat. Ha nem tudod, hogy mi a só és mi a krumpli, akkor honnan fogod tudni, hogy melyikből mennyi kell a levesbe? Tehát ismerjük meg a koronavírus “alapanyagát”, vagyis a vírusokat!

Mi a vírus?

A vírusok olyan kis méretű struktúrák, amelyek csak fehérjékből és örökítanyagból állnak. Fehérjeburokba csomagolt örökítőanyagok. Azért nem mondom, hogy élőlények, mert ez továbbra is vita tárgyát képezi a tudományban. Hogy mi él és mi nem él, arról már írtam ITT, ami alapján a vírusok nem élnek. Mivel nagyon sok mindenük nincsen, ami az önálló élethez kellene, csak és kizárólag parazitaként tudnak létezni. Tehát más szervezet, sejtek szükségesek ahhoz, hogy terjedni tudjanak. Egy vírus nem más, mint egy “vírusgyár”, aminek egyetlen célja van: önmagát sokszorozni.

Miért okoznak betegséget a vírusok?

Abból, hogy a vírusok csak és kizárólag szaporodni akarnak még nem feltétlenül következne, hogy meg is akarnak ölni minket.
A vírusok a sejtek saját apparátusát használják fel arra, hogy önmagukat sokszorozzák. Fehérjeburkuk segítségével kapcsolódnak a sejtek felszínére és bejuttatják az örökítőanyagukat. Egy vírus nem képes a szervezet összes sejtjéhez kapcsolódni, csak néhány fajtához. Hogy melyik vírus melyikhez, azt a vírus fehérjeburka határozza meg. A koronavírus például csak olyan sejtekhez kapcsolódik, amin van ACE2 enzim. Ez a fehérje főleg a légutakban található meg, ez az oka annak, hogy köhögést és egyéb légúti panaszokat okoz.

Miután az örökítőanyag bekerült a sejtbe, a sejtszervecskék a “tudtukon kívül” kezdenek vírusfehérjéket gyártani. Ez valahogy így nézne ki megszemélyesítve egy sejt szemszögéből:

"Jaj, de jó! Úgy imádom a munkámat. Mindennap újabb és újabb fehérjéket készítek és küldök a külvilágba. Olyan változatos ez a meló. Igazi kreatív munka. Ó, de jó! Most egy teljesen új fehérjét kell elkészítenem, ilyet még sosem gyártottam. Vajon mi lehet ez? Fogalmam sincs, de biztos szükség van rá. Gyártok még."

A sejt elkezdi legyártani a vírus örökítőanyagában kódolt fehérjéket, amikből szépen lassan összeszerelődik egy-egy új vírus. Ha minden alapanyag rendelkezésre áll, akkor a vírus saját magától összeszerelődik, ám sokszor maga a sejt még segít is neki. Igen ám, de nem egy-egy vírus készül el, hanem rengeteg. A vírus a sejt szállítóapparátusát felhasználva kijut a a sejtből. Így az újonnan elkészült vírusok kiszabadulnak és újabb sejteket fertőzhetnek meg. Az egész kezdődik elölről.

A vírust gyártó sejt nem lesz képes tovább ellátni az addigi funkcióját, egy idő után pedig el is pusztul. A betegségeket a sok-sok sejt funkciójának kiesése okozza. Az is problémát okozhat, ha ezek a sejtek nem “szépen” halnak meg. A szervezetben van egy apoptózisnak, avagy programozott sejthalálnak nevezett folyamat, ami során a sejt a saját genetikai programját követve elpusztul. Ilyenkor nem durran ki, hanem szétesik kis golyókra, amit a falósejtek bekebeleznek. A golyókból nem kerül ki a sejt beltartalma a külvilágba. Ám ha nem ez történik, azt úgy kell elképzelni, mintha “lehányná” a környező sejteket. Ugye, milyen undorító? A sejteknek is az. Egy ilyen helyzetre az immunrendszer gyulladással válaszol. A gyulladás felelős a lázért és a többi tünetért.

Mi történik pontosan egy sejten belül?

Ez nagyrészt attól függ, hogy milyen örökítőanyag van a vírusban. Lehet DNS vagy RNS.

A DNS vírusok úgy működnek, hogy odakapcsolódnak a sejthez, bejuttatják a DNS-üket, ami eljut egészen a sejtmagig. Ott a sejt saját fehérjéit használja fel arra, hogy a DNS-éről RNS készüljön. Van, hogy integrálódik is a genomba, de van, hogy nem. Ez azt jelenti, hogy beékelődhet a vírus a saját genetikai állományunkba. (Egyébként így rengeteg vírusmaradékot hordozunk mindannyian, de azok már nem fertőznek. De ez más téma.) Az RNS aztán kijut a sejtmagból a sejtplazmába sejt saját RNS-eivel együtt és ott fehérje készül róla. A sejt a saját fehérjéi mellett elkezd vírusfehérjéket is gyártani, ahogy írtam fentebb.

Az RNS vírusok trükkösebbek. Általában az történik miután a vírus bejuttatta az RNS-ét, hogy még a citplazmában DNS készül róla. Ezek a vírusok nemcsak a fehérjeburkukban hordoznak fehérjéket, hanem belül is van például a reverz transzkriptáz, ami bejut az örökítőanyaggal együtt. Ijesztő a neve, de ez csak annyit jelent, hogy ez a fehérje képes RNS-ről DNS-t készítni. Ez a DNS darab aztán bejut a sejtmagba és innentől ugyanúgy folytatódik a történet, mint a DNS-vírusoknál.

Az a helyzet, hogy a koronavírus még ennél is trükkösebb. RNS az örökítőanyaga, de nincsen benne reverz transzkriptáz. Helyette egy olyan enzimet juttat be, ami képes RNS-ről RNS-t készíteni. Hogy ennek mi értelme van? Az, hogy a vírus RNS-e és a sejtjeink RNS-e nem teljesen ugyanolyan. A vírus “okos”, készít olyan RNS-t, amit a sejtjeink sajátuknak hisznek és így legyártják a vírusfehérjéket. Azután a vírus összeszerelődik és kijut a sejtből. A koronavírus a légútjainkat használja arra, hogy másokat is megfertőzzön. A sejtekből kijutva eljutnak oda, ahol a kiköhinteni, kitüsszenteni való folyadék “lakik”. Így jutnak ki a külvilágba.

Kép forrása (ez egy egér hepatitis vírusának ciklusa, de ez is a koronavírusokhoz tartozik)

Hogyan győzhetjük le a vírusokat?

A rövid válasz: sehogy. A hosszabb válasz: nagyon nehezen.

Egyrészt a vírusok ellen nem hatnak az antibiotikumok, mert azok baktériumok ellen vannak. A baktérium egy önállóan is életképes, sokkal összetettebb élőlény, mint egy vírus. TILOS keverni őket, teljesen mások. Erről Zállatorvos már készített egy remek videót:

Imádom ezt a fickót! 😀

Másrészt pedig pont az egyszerűségük okozza a bonyolítást, vagyis nehezen találunk “fogást” a vírusokon. Ráadásul gyorsan szaporodnak, kicsik, változékonyak és a többi. Azért léteznek már elég jó vírusellenes szerek, gyógyszerek.

A jó hír az, hogy van valami, ami képes felismerni és elpusztatni teljesen a vírusokat. Ez a valami az immunrendszer. Tehát amit tehetünk, az az immunrendszerünk karban tartása. NEM erősítése! Az immunerősítés szó nem korrekt szakmailag. Erről majd írok még. Az immunrendszer elég érzékeny a stresszre, a táplálkozásra, tehát az életmódra. Úgyhogy az nem megoldás, hogy napi 12 órában dolgozol, aztán hajnali 2-ig netezel, majd reggeli gyanánt megiszol egy kávét meg elszívsz egy cigit, de betolsz egy C-vitamint, merthogy járvány van…

De ami még ennél is jobb, az a megelőzés. Természetesen a védőoltás lenne a legjobb megoldás, de az még fejlesztés alatt áll. Egyelőre azt tudjuk tenni, hogy nem hagyjuk, hogy fizikailag ránk kerüljön a vírus. Ha nincs rajtunk vírus, nincs mivel megküzdenie az immunrendszernek sem. Nagyon bagatellnek és jelentéktelennek tűnik, de nem az: KEZET KELL MOSNI! Alaposan.

Amikor elkészítettem Nektek a “Tudományos játékok” mini e-könyvet, nem is gondoltam, hogy ilyen hamar aktuálissá válik a kézmosás kérdése. Ha nem hiszed el, hogy a kézmosás mennyire fontos, akkor KATT IDE.

Úgyhogy búcsúzóul küldeném ezt a számot mindenkinek, aki szereti. De főleg azoknak, akik el szeretnék kerülni a koronavírust:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .