“Látni, amit mindenki lát és gondolni, amit még senki sem gondolt” – Szent-Györgyi Albert.
Ez a felfedezések lényege. Egy 48 éves tudományos rejtély megoldását mutatom be Nektek. Egy olyan felfedezést, ami a Higgs-bozonhoz hasonlítható. De kapaszkodjatok: ebben magyar tudósok vettek részt! A sokmilló dolláros szuperlaborok helyett, nekik köszönhetjük, hogy új fejezetet nyithatunk a részecskefizikában.
Az Odderon egyik felfedezőjével, Dr. Csörgő Tamással beszélgettem.
Orvosi biotechnológia mesterszakon végeztem. Az egyetemem Kutató Kar. Az évfolyamtársaim kétharmada doktori iskolában tanul jelenleg. Én nem szeretnék kutató lenni. Legalábbis nem ezen a szakterületen. De hogy hogyan jutottam el ide? Elmesélem Nektek.
Az idei kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapta akik egy új génszerkesztési eljárást, a CRISPR/Cas9 rendszert dolgozták ki. Mi is ez az eljárás? Miért jár a díj? És milyen hatásai lesznek a jövőben?
A Béres-csepp egy jól ismert “immunerősítő” , amit szakmailag immuntámogatónak kéne hívni, erről írtam ITT (egyébként a Béres-csepp betegtájékoztatója is a támogatás szót használja). A hétköznapi életünkben széles körben használt és elterjedt készítmény. Azt mondják gyógyítja a rákot és ha szeded folyamatosan, akkor nem leszel beteg. De vajon mit mond róla a tudomány? Jótékony hatása valóban tudományos alapokon nyugszik? Vagy “csak” placebo?
Az elmúlt pár hónapban kissé inaktív voltam. Azért nem teljesen, mert a youtube-csatornámon és Instagram-oldalamon voltak új tartalmak. A figyelmemet a biológiából érettségiző diákok felé fordítottam. Nem néztem jó szemmel a digitális munkarend okozta nehézségeket. Különösen azoknál, akik épp életük egyik legnagyobb megmérettetésére, az érettségire készültek. Úgyhogy megtettem, amit tudtam: létrehoztam egy aloldalt és elkezdtem kidolgozni a témaköröket. Ám, mint mindennek, ennek is vége lett, szóval itt vagyok. Dodó Sapiens visszatér! És igazából sok mindent tanultam a felkészítés során…
Az elmúlt hetekben hatalmas közösségi összefogás indult egy másfél éves kisfiú, Zente megmentésére. Egy ritka betegségben szenved, melyre az egyetlen tartós gyógymód 700 millió forintba kerül. A gyógyszer árát sikerült összegyűjteni, Zente megkapta a kezelést. Vajon miért került ilyen sokba ez a gyógyszer? Hogyan fejti ki hatását?
2019-ben három férfi kapta az orvosi-életteni Nobel-díjat: William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe. Ismét a sejtkutatás tarolt. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap a molekuláris biológia, az én nagy örömömre. Az idei díjazottak kiemelkedő eredményt értek el a sejtek és az oxigénszint kapcsolatának kutatásában. Miért is olyan áttörő, amit elértek? Lássuk csak!
Elkezdődött az iskola. Hurrá!!! Vagy mégsem?… Az iskola a tudás temploma kellene, hogy legyen, de szürke hétköznapokban ezt nehéz észrevenni. Éppen ezért hoztam nektek pár animációt a sulis életről. Ha még suliba jársz,akkor feszültségoldónak, ha nem akkor nosztalgiának. Hisz ne feledjétek: JÓ TUDNI!
Úgy élvezem én a sulit, ottan annyira szép és jó?! részletei…
Tudom, a szabálykövetés manapság megy ki a divatból. A KRESZ egyike azon szabályrendszereknek, amelyet minden autósnak ismernie kell(ene). Felmerülhet a kérdés, hogy miért foglalkoztat az, hogy ki mit tart be. Valóban édesmindegy lenne mindaddig, amíg nem engem vagy családomat sodrod veszélybe ezekkel a be-nem-tartásokkal. Úgyhogy összeszedtem Nektek 3 olyan szabályt, ami tök alap és mégsem tartja be senki! Na jó, nyilván betartják páran, de az itt felsoroltaknál kb. 10/7 az arány. Ez teljesen szubjektív sofőrként és gyalogosként tapasztalt adat. Szóval öveket bekötni és indulás KRESZ professzorkodni.
Ez a weboldal sütiket használ. A törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát vagy zárd be az oldalt. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
