Posted on Hozzászólás most!

Ökomami vagyok?!

Hordozom a babámat, másfél évesen még szopizik, használt ruhákat hordunk, vászonszatyorral megyünk a piacra, van saját kulacsom és elviteles poharam és várom, hogy megérkezzen az új bababarát környezetkímélő mosószer. Na, most aztán elkönyvel a világ egy loncsos, bozontos, hippi ősanyának, mi? Bízom benne, hogy nem. Szeretném, ha a környezettudatosságra nem legyintenénk, hanem komolyan vennénk. Akárcsak azokat az embereket, akik mindennap tesznek egy kicsit azért, hogy az unokáinknak is jusson még ivóvíz. Ja, igen, csak ilyen és ehhez hasonló apróságok forognak kockán…

billenjat_1.jpg

Ez én vagyok a kedvenc szatyraimmal. Tudom, kicsit homályos, de ezen látszik a legjobban, hogy mennyire jól érzem magam a használt ruhámban és cipőmben a zacsikkal 😀

Komfortzóna kimaxolva

Az egyik kedvenc környezetvédelmes mém, amit láttam így szól: ha a fák wifit bocsájtanának ki, mindenki fát ültetne, de milyen kár, hogy csak az élethez nélkülözhetetlen oxigént juttatják a levegőbe…

Ez a mondat nagyon jól mutatja az emberek hozzáállását a környezetünkhöz. A körülöttünk lévő világgal, -ha ősanyaként akarok fogalmazni, akkor-Föld Anyánkkal elég rossz viszonyban vagyunk. Városi életmódot élünk, irodákban, iskolákban, lakásokban ücsörgünk naphosszat. Éppen ezért nem is ismerjük a környezetünket. És ha nem tudjuk, hogy mi az, akkor hogy várnánk el, hogy vigyázzunk is rá?! Persze tudom, mindig van ezer dolog, amit csinálni kell és különben is a mezőn nincs légkondi, de cserébe agyoncsipked száz szúnyog. Mégis arra bátorítalak, hogy menj világgá! És itt most nem egy külföldi luxusnyaralásra kell gondolni, hanem mondjuk kimész a családdal a közeli parkba piknikezni vagy megmászod a hozzád legközelebb lévő hegyet vagy csónakázol egyet. Ha egy kicsit kebledre öleled Föld Anyát, sokkal jobban meg fogod érteni, hogy miről is “papolnak” ezek a környezettudatos csodabogarak.

piknik_okomami.jpg

Kép forrása: pixabay

 

Az ősanya-ökomami szindróma

Az általánosítás rossz. A mai tudományos életnek is az egyik legnagyobb problémája, hogy örök érvényű, mindenre kiterjedő igazságokat, tételmondatokat akar gyártani. Azért ma már egyre jobban terjed egy új szemléletmód és sokkal nyitottabb a tudományos világ. Na, ezt kéne elérni a társadalomban is. Még a sejtekről is alig csak pár olyan dolgot lehet elmondani, ami mindre igaz (azért itt megpróbálkoztam vele), hát még az emberekről! Mindenki más, mindenkinek megvan a saját élettörténete, tehát külsőségek alapján 5 perc után általánosítani teljesen felesleges és értelmetlen. Az ökomamiknál aztán piszkosul megy az általánosítás.

A környezettudatos anyukákhoz társul egy kép: a sokáig szoptatás, a mosható pelenka, a bio kaja, a hordozás, az együttalvás stb., amiknek egy jó részének köze sincs a környezetvédelemhez, de mégis összemossuk vele. Ez az egész ősanyázás kapott egy negatív színezetet és egy degradáló, csúnyán általánosító kifejezés lett. És pont emaitt a környezettudatosság is kap egy negatív felhangot. Egyrészt külön kellene választani a környezettudatos életmódot és a gyereknevelési módszereket. A gyerekneveléshez a társadalomnak nincs köze. Bármennyire is szeretnék sokan, de az alapjában véve nem közügy. A környezetvédelem viszont nagyon is az! Mindenkit érint, minden embernek foglalkoznia kell vele.

kezek_okomami.jpg

Kép forrása: pixabay

 

Téged mi tart vissza?

Bár a tudományos-ismeretterjesztést tűztem ki a zászlómra, nem bírom megállni, hogy ne írjak magamról. Sok helyen találkoztam, sőt tanultam is sokat a környezetünkkel kapcsolatos témáról, de nem tettem semmit ezügyben. Úgy gondoltam, hogy ez tök bonyolult és sok kényelmetlenséggel járó életmód, felfogás. A férjem hamarabb billent át, mint én, ami nagyon jót tett, mert rajta elkezdtem látni, hogy nem kell lemondanom a kényelemről, csak új szokásokat kell kialakítani. És ez az egész lehet akár jó móka is! Nem kell egyből nekiesni és egyszerre mindent akarni. Számos weboldalon (magyar nyelvűeken is) találsz jól hasznosítható, lépésről lépésre tippeket. Először csak egy dolgot kell megváltoztatni és ha azt már megszoktad, jöhet a következő. Nem olyan vészes. És az a tapasztalatom, hogy nagyon be tudja vonzani az embert. Velem is így történt. Most épp a mosószer lecserélésénél tartok és ebben a témában olvasgatok. Aztán a következő lehet, hogy az lesz, hogy beiratkozom egy könyvtárba, mert sokat olvasok és sokat vásárolok is, pedig nem lenne muszáj mindig venni. De egyelőre nem bajlódom olvasótermek nyitvatartási idejével, hanem arra próbálok rájönni, hogy mi az a parabén és miért jó, ha parabénmentes a mosószerem. 

Hordozom, szoptatok, piacolok, turizok. Ökomami vagyok? Ha igen, akkor büszkén vállalom. Ha nem, akkor meg miért nem?Ki osztja ki ezt a címet? És különben is, nem mindegy? Én azzal a tudattal fekszem le minden este, hogy ma is tettem a gyermekem jövőjéért, de bőven van is még mit tenni. Szeretném, ha lenne tiszta ivóvize és vígan szaladgálna műanyagmentes erdőben, szmogmentes levegőben. Te nem szeretnéd?

 

kislany_okomami.jpg

Kép forrása: pixabay
Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .