Amiről van tudományos cikk, az biztosan igaz?!

Brit tudósok bebizonyították, hogy az emberek bármit elhisznek akkor, ha azt mondják, hogy kutatások bizonyítják. Mennyire lehet hinni ezeknek a bizonyos tudományos cikkeknek? Egyáltalán lehet hinni nekik?…A válasz igen, de mint minden máshoz, ehhez is tudatosságra van szükség. Egy tudományos ismeretterjesztő oldalon merészségnek tűnhet egy ilyen cikk, de az a célom, hogy gondolkodó, eszes, talpraesett emberek lepjék el a világot és ehhez hozzátartozik az is, hogy nem dőlünk be mindennek, amit olvasunk. Tehát felkészülni, vigyázz, kész, rajt…és irány megrengetni a bizalmat a tudományban!

lampa_tudoscikk.jpg

Reprodukálhatósági válság 

2015-ben a kutatók nagy fába vágták a fejszéjüket, ugyanis elhatározták, hogy reprodukálni fognak 100 kísérletet. Több ország (köztük kis hazánk) bevonásával a pszichológia területéről választottak ki 2008-ban megjelent cikkeket. Az eredményeknek mindösszesen az egyharmadát tudták megismételni. 

Egy tudományos cikk nagy ívben úgy néz ki, hogy van egy bevezetés, egy módszerleírás, egy eredmények ismertetése és egy következtetések rész. A pszichológiában -akárcsak más területeken- rengeteg statisztikai számítást végeznek. Például ahhoz, hogy megmondják, hogy a szoptatott babák immunrendszere jobb-e, mint a tápszeres babáké összeszednek annyi babát, amennyit csak tudnak, megvizsgálják őket, kapnak egy eredményt, amből statisztikai módszerekkel vonnak le messze menő következtetéseket azokra a babákra vonatkozóan, akiket nem vizsgáltak meg. 

konyv_tudoscikk.jpg

Ennek az alacsony reprodukálhatóságnak nem feltétlenül az az oka, hogy a kutatások kétharmada hazugság. Lehet oka az, hogy rossz a tudomány finanszírozásának módja. A kutatókon publikációs kényszer van, vagyis csak akkor kapnak pénzt, ha megjelentetik az eredményeiket. A cikkeiket pedig csak akkor adják ki, ha valami meghökkentő, érdekes, szignifikáns különséget tartalmazó eredményt közölnek le. Hiszen a tudományos folyóiratnak is élnie kell valamiből. (Ezért például ezt a 2015-ös cikket be se tudom rakni nektek, mert fizetős..) Igen ám, de így arra vannak kényszerítve a kutatók, hogy valami nagyon fontosat és mindenféleképpen pozitív eredményt közöljenek le. Pozitívat abban az értelemben, hogy szignifikánsat, azaz legyen összefüggés a vizsgált dolgok között. Olyat senki nem fog leközölni, hogy valaki megpróbált bizonyítani egy hipotézist, kipróbált több módszert, de mind elbukott és nem jutott semmire. Pedig valójában sokkal életszerűbbek lennének ezek a cikkek. De ehelyett a kutatók gyakran “megszépítik” az eredményeket vagy olyan speciális körülmények között lesz igaz, hogy azt lehetetlenség megismételni. A babás példára visszatérve: nem mindegy, hogy milyen korúak a babák, az anyák, vagy az hogy hol élnek, hogy milyen tápszert kapnak, hogyan szoptatják a babákat stb. Számos tényezőre figyelni kell és a kutatók jó esetben meg is próbálnak mindent leírni, de óhatatlanul (vagy sajnos szándékosan…) kihagynak ezt-azt. Viszont így nehéz eldönteni, hogy általánosságban mennyire lesz igaz az, amit leírtak. 

Arról nem is beszélve, hogy attól, hogy valaminek statisztikailag jelentősége van még nem biztos, hogy a valóságban is van értelme. Erre kiváló példa az, hogy korrelációt mutattak ki a Nicolas Cage filmek száma és a helikopter balesetek száma között. (ezt te is meg tudod nézni itt)  Amikor kijön egy új film, nem igazán vannak balesetek, viszont amikor épp nem filmezik a színész megnő a számuk. Na, szerinted ennek mennyire van értelme?…

Mit tegyünk?

Kételkedjünk, gondolkodjunk, informálódjunk. Összeszedtem nektek pár bogarat, amit elültethetsz a füledbe:

  • Ne higgy el egyetlen egy forrásnak mindent! 
  • Attól, hogy valamiről nincsen tudományos cikk, még lehet igaz.
  • Attól, hogy valamiről van tudományos cikk, még nem biztos, hogy igaz.
  • Attól, hogy fizetős a cikk, még lehet igaz.
  • Ha a legjobb tudásod szerint utánajársz egy témának, még akkor is hozhatsz “rossz” döntést. (Vagyis olyat, amiből tanulni lehet, amit meg kell változtatni.)
  • Attól, hogy valami most igaz, még nem biztos, hogy az lesz 20 év múlva is.
  • Miután elolvastál egy cikket, tedd fel magadnak a kérdést: Vajon tényleg így van?

kerdes_tudoscikk.jpg

 

Azért jobban jársz, ha azt feltételezed mindenkiről, hogy a lehető legjobb tudása szerint írta meg az adott cikket (akárcsak én), ugyanis valakinek muszáj hinni. Azért informálódsz, hogy informálódj, tehát megtudj valami újat, amit igaznak fogadsz el. A lényeg, hogy olvass, tájékozódj, gondolkodj és így válaszd ki azt, amit elhiszel. Kellemes kutakodást kívánok Mindenkinek! 🙂 

Szóljon hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ez a weboldal sütiket használ. A törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát vagy zárd be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás