A Béres-csepp egy jól ismert “immunerősítő” , amit szakmailag immuntámogatónak kéne hívni, erről írtam ITT (egyébként a Béres-csepp betegtájékoztatója is a támogatás szót használja). A hétköznapi életünkben széles körben használt és elterjedt készítmény. Azt mondják gyógyítja a rákot és ha szeded folyamatosan, akkor nem leszel beteg. De vajon mit mond róla a tudomány? Jótékony hatása valóban tudományos alapokon nyugszik? Vagy “csak” placebo?
Én és a Béres-csepp
Készült egy szuper film Béres Józsefről, vagyis arról, hogyan fejlesztette ki a Béres-cseppet és mennyit kellett küzdenie az akkori rendszerrel (1970-es évek). Engem nagyon vonz minden olyan téma, ami a “Semmelweis-hatást” mutatja be, vagyis amikor valaki előáll egy szokatlan, de működő megoldással, a tudományos világ első reakciója mindig az, hogy lezár. Manapság már sokkal nyitottabbak a tudósok, mint régebben, de ez a hatás azért gyakran előfordul. (A koronavírus kapcsán is előkerült mindez a fehérköpenyes megmondóemberek felől, akik az új Semmelweis-nek képzelik magukat, csakhogy ők teljesen elrugaszkodtak a tudománytól és konkrét valótlanságokat állítanak, míg Semmelweis állításait később tudta igazolni a tudomány.)
Tehát Béres József elszántsága és kitartása tiszteletre méltó, ám korának tudósai, orvosai nagyjából a varázslás kategóriába tették a cseppek jótékony hatását. Elég sokat kellett várni az első tudományos cikkre, ami igazolta azt, hogy a Béres-csepp nem (csak) placebo (lesz majd cikk a placeboról is 😉 ). Nekem abban a hatalmas megtiszteltetésben volt részem, hogy ezen tudományos cikk írója az én immunbiológia tanárom volt. Sok anekdotát, személyes történetet is mesélt Béres Józsefről és nem mellesleg arról, hogyan vizsgálta a Béres-csepp hatását az immunrendszerre.
Immunológia gyorstalpaló
ITT már írtam róla, hogy hogyan működik az immunrendszer, de röviden összefoglalom a lényeget.
Az immunrendszer dolga az, hogy megvédjen minket a külső és belső káros hatásoktól. Ehhez az kell, hogy mindent megvizsgáljon, ami bejut a szervezetünkbe vagy csak éppen ott van. Eldönti, hogy az adott dolog veszélyes vagy ártalmatlan. Kétféleképpen tud tehát válaszolni: tolerancia vagy pusztítás.
A pusztítás egyik módja a gyulladás. Sokan azt gondolják, hogy a gyulladást a vírusok, baktériumok okozzák és hogy az valami csúnya, borzalamas dolog, hiszen mindenkinek gennyes lábujjak és bedagadt kezek jutnak róla eszébe. Nos, valójában a gyulladást a saját immunrendszerünk hozza létre és bár kellemetlen, fájdalmas dolog tud lenni, mégis a mi érdekünket szolgálja.
Amiről aztán még kevesebb szó esik, az a szervezet saját gyulladáscsökkentő reakciója. Igen, ilyen is van. Ugyanis nagyon fontos az immunrendszer egyensúlya. Tehát ha valami megborítja (pl. kórokozó) és erre gyulladással válaszol, akkor egy idő után vissza kell, hogy álljon a normális kerékvágásba, hogy újra bevethető legyen. Ez a folyamat is legalább annyira komplex, mint a gyulladásé.
A Béres-csepp hatása az immunrendszerre
Az immunrendszer egyensúlyát helyreállító molekulák egyik csoportja a citokinek. Sokféle molekula tartozik ide és elég szerteágazó a hatásuk is. Ezek közül az IL-6 nevűt emelném ki, ugyanis erre hat a Béres-csepp. EBBEN a tanulmányban írták le, hogy a Béres-csepp hatására egyes fehérvérsejtek többet termelnek ebből a citokinből (igen, ez az, amit a tanár úr írt). Az IL-6 rengeteg sejtre képes hatni, mint pl: többi immunsejt, máj, bőr bizonyos sejtjei, mellékvese hormontermelése vagy épp egyes őssejtek. Tehát látható, hogy bár egyetlen molekulából lesz több mégis számos hatást tudunk elérni vele.
A Béres-csepp rengeteg nyomelemet (vas, cink, magnézium, mangán, réz, molibdén, vanádium, nikkel, bór, fluor és kobalt) tartalmaz. De vajon a sok-sok összetevő közül melyeknek köszönhető ez a hatás? Ezt nem vizsgálták a tanulmányban, de azt tudjuk, hogy a cink elengedhetetlen egyes gyulladáscsökkentő folyamatokhoz és hát a Béres-cseppben elég sok cink van. Azt is tudjuk, hogy a vas egy másik citokin, az IL-1 termelését fokozza, ami viszont az előbb emlegetett IL-6-ot képes “felspanolni”.
Mindebből az a lényeg, hogy a Béres-csepp molekuláris szinten képes hatni. A gyulladáscsökkentő folyamatokban van szerepe. És ez jóval több, mint varázslás.
Akkor mire jó a Béres-csepp?
Az a helyzet, hogy általános megelőzésre nem igazán alkalmas. Ha épp nincsen semmi bajod, nincs gyulladás, akkor nem kell szedni, mert jó eséllyel táplálkozással fedezni tudjuk ezeket a nyomelemeket. Az immunrendszerért a legtöbbet egészséges életmóddal lehet tenni: mozgás, helyes táplálkozás, stresszkezelés és elegendő alvás. Erre kell törekedni elsősorban a mindenféle szerek, vitaminok és egyebek szedése helyett.
Amikor viszont már benyaltunk egy betegséget vagy épp lábadozunk, nagyon is jól jön a nyomelempótlás.
A Béres-csepp növeli az étvágyat. Ezt a hatását használják ki, amikor daganatos betegeknek ajánlják kiegészítő terápiaként. A sok szenvedés után végre újra lesz étvágyuk és élvezni tudják az étkezéseket, ami javít az általános közérzetükön.
A Béres-csepp csak redukáló környezetben fejti ki hatását, de ettől nem kell megijedni. Mindössze annyit jelent, hogy szedni kell mellé egy kis C-vitamint is.
Tehát a Béres-csepp nem gyógyítja a rákot és nem is kell non-stop szedni, de ezt ők valójában nem is mondták. A betegtájékoztatóban ez áll:
- Az immunrendszer működésének, a szervezet ellenállóképességének támogatására, Pl. meghűléses megbetegedésekben, influenza idején;
- hiányos táplálkozás (pl. speciális diéták, fogyókúra, vegetarianizmus), jelentős fizikai igénybevétel esetén,
- fáradékonyság, étvágytalanság, elesettség, gyengeség, álmatlanság esetén, illetve e panaszok megelőzésére; betegségek, műtétek után a felépülés elősegítésére,
- kiegészítő terápiaként tumoros (daganatos) betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének javítására.
Ha ezekből bármelyik igaz Rád, akkor szedheted nyugodtan, mert nem kamu a hatása.
Tetszett a cikk? Szeretnél még hasonló témákról olvasni? Akkor iratkozz fel a hírlevélre ITT!