Életünk igen tetemes részét alvással töltjük. Egy átlagos ember összeadva 20 évet alszik. Természetesen a tudomány érdeklődését is felkeltette ez az érdekes jelenség és ahhoz képest, hogy mennyire természetes dolog mégis nagyon keveset tudunk róla. Amit tudunk, azt összeszedtem Nektek.
Mi történik, amíg alszunk?
Az alvás-ébrenlét ciklus az idegrendszer ritmusos működése. Ilyenből van egy pár, pl. a hormonszintünk is változik egy napon belül és a női ciklust is az agy irányítja.
Az ébredéskor tapasztalt kipihentség érzés (a kisgyerekes anyákat kivéve :D) nem véletlen, ugyanis alváskor feltöltődnek az energiatartalékaink (pro info: ATP szintézis zajlik ezerrel). Ráadásul masszív fehérjegyártás is történik ilyenkor és tudjátok: fehérjék működtetik a sejtjeinket és így minket is. Az elhasználódott fehérjék is ilyenkor távoznak el az “élők” sorából.
Az agy átáll egy másfajta működésre alvás alatt. Egyrészt a fehérjeszintézis, azaz gyártás őt is érinti, ugyanis ilyenkor készülnek el, cserélődnek ki a szinapszis alkotóelemei. Másrészt pedig az alvás kell az információfeldolgozás és a tanulás folyamatához. Az agyi hálózatok, áramkörök is másképp működnek ilyenkor. Két fő működést különítünk el: REM-fázis és lassú hullámú alvás. A REM-fázisban álmodunk és valójában ez az a fázis, amire olyan nagyon szükség van. Ilyenkor gyors szemmozgások figyelhetők meg a csukott szemhéjunk alatt, rögzítjük a tanult dolgokat.
Honnan tudjuk, hogy mi történik alvás idején?
A legtöbb információt az EEG-vizsgálatok (elektroenkefalográfia) szolgáltatják. Ilyenkor az agy hullámait lehet vizsgálni elektródák segítségével. Nagyon ijesztőnek tűnik, de teljesen fájdalommentes, ugyanis csak elvezeti, felfogja az agyhullámokat, de befelé, az agyad felé nem áramlik semmi. (Már részt vettem alanyként több EEG-kísérletben és a legkellemetlenebb dolog az a nyomi zselé, amit a fejed meg az elektródák közé nyomnak be és úgy beleszárad a hajadba, hogy csak egy kiadós hajmosással jön le.) Az EEG-nek hála tudjuk elkülöníteni az agyhullámokat:
- Béta-hullámok: éber állapot (most, mivel ezt olvasod, valószínűleg ezt látnád az EEG-n)
- Gamma-hullámok: figyelő állapot (amikor felébredsz,akkor mérhető főleg, de összességében az öntudathoz és felfogóképességhez kötik)
- Alfa-hullámok: nyugodt állapot (nem alvás, hanem relaxált, ellazult állapotban mérhető, főleg a tarkónk környékén)
- Theta-hullámok: szendergő-állapot (az alfánál mélyebb,de még ez sem igazán alvás, hipnózisnál, meditációnál figyelhető meg ez az állapot)
- Delta-hullámok: mélyen alvó állapot (ez a legmélyebb, leglassabb működése az agynak, ilyenkor bizonyos hormonok termelését figyeltek meg)
Alváskor fentről haladunk lefelé, tehát bétából indulva jutunk el a deltáig. Ezek mögött bonyolult agyi hálózati működések, sok-sok idegsejt együttes munkája áll. Szóval nem egy-egy neuronnak néznek ki így a hullámai, hanem soknak együtt. Olyan, mintha mindegyik egy-egy színpad lenne, ahol hol ezt játszanak, hol azt. Shakespeare-színpadon nem fognak Moliére-drámát előadni, minden működésnek megvan a maga funkciója.
Miért alszunk?
Többféle elmélet is létezik. Ahány kutató, annyi magyarázat. Nem igazán van egyetlen egy, mindenki által elfogadott elmélet. Ezzel nincs is semmi baj, így szép az élet. És valószínűleg az igazság valahol középen van. Na, de íme a leggyakrabban emlegetett top 3 elmélet:
- Adaptív elmélet: Az alvás evolúciós hasznára épül. Amikor mozdulatlanok vagyunk, akkor kisebb eséllyel válunk a sötétben ragadozók áldozatává.
- Regenerációs elmélet: Az idegrendszerünk a sok napi inger miatt elfárad, regenerálódnia kell, hogy helyre álljon a homeosztázis. A REM-fázis tünteti el a felesleges dolgokat, a fontosakból pedig emlék lesz.
- Védőgátlás elmélet: Hasonló az előzőhöz, az alvás védi meg az agyat a túlingerléstől. Az idegsejtek nem pótolhatóak, nem igazán szoktak osztódni, ezért jobban kell rájuk vigyázni. Amikor alszunk, magas az ingerküszöb, a külvilág ingerei kevéssé hatnak meg, így szépen nyugiban tudnak lenni.
Neked melyik elmélet tetszik a legjobban? Írd meg kommentben! 🙂