Posted on Hozzászólás most!

Élménybeszámoló – Tudomány és Spiritualitás Konferencia

A tudományt és a spiritualitást általában két ellentétes táborba soroljuk. A tudomány tábor képviselői elutasítják a spirituális megközelítést, mivel azt nem lehet mérni, bizonyítani. A varázslás kategóriába teszik. Míg a spirituális tábor tagjai a tudomány eredményeit utasítják el és teljesen feleslegesnek gondolják az egészet. Pedig sokkal inkább így van: “Úgy hiszem, hogy mind a spiritualitás, mind a tudomány vizsgálódó megközelítés, amelyek egymást kiegészítve és egymástól különböző módon ugyan, de a közös célra, az igazság feltárására törekednek. … Ennek során sokat tanulhatnak egymástól, és együttes erővel szélesebb körűvé tehetik az emberi tudás és bölcsesség látóhatárait.” (Őszentsége Tenzin Gyatso, a XIV. Dalai Láma: Egyetlen atomban a világegyetem c. könyvének előszavából)

korosi_a_megvilagosult.jpg

Kőrösi Csoma Sándor, a meditáló tudós (kép forrása:itt)

Miért pont a buddhizmus?

A konferenciának a magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség adott otthont. Úgy tűnik, hogy a buddhizmus a legnyitottabb a tudomány felé. Ez látszik a fenti Dalai Láma idézetből is. A többi vallásnál is vannak kezdeményezések, de összességében eléggé zárt mindkét oldal. A spirituális irányzatok sem nyitnak a tudomány felé, fordítva meg pláne. A buddhizmus ráadásul egy nagyon gondolkodós vallás. (Igazából nem is vallás, de ez egy külön cikk témája lehetne.) Aki kicsivel is többet tud róla, mint a sztereotípiák (amelyeknek a fele sem igaz), akkor tudja, hogy az elmélkedés, vizsgálódás, megfigyelés, nyitottság nagyon fontos eleme. Olyan gondolkodásmódra tanít, ami közel áll a tudományos megközelítéshez.

A konferencia “sztárja”: Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándorról mindenki tudja, hogy ő készítette el az első tibeti-angol szótárt. De valójában ez a legkisebb dolog az ő életművéből, egy aprócska mellékszál. Az akkoriban elérhető legjobb oktatásban vett részt, tehát abszolút a tudomány emberének számított. Aztán egyszercsak így döntött: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”

A magyarok őshazáját kezdte kutatni és minden szál Keletre vezetett, így hát arra indult el. Számos buddhista mesterrel találkozott és Indiában még inkább elmélyedt a buddhista tanokban. A buddhisták a Nyugati Világ Bódhiszattvájának nevezik, ami keresztény nyelvre lefordítva szentet jelent. Mindamellett, hogy ideje nagy részét meditációval töltötte, publikált is sokat, hogy a megszerzett ismereteket az egész világ megismerje. Mindezt Láma Csöpel, a buddhista közösség vezetője mondta el a konferencián. A tari buddhista központban még ennél jóval többet meg lehet tudni Kőrösiről (ha érdekel, kattints ide).

Amit neked is tudnod kell az őshazáról

 Két előadás is a magyarság eredetéhez kapcsolódott. Az őshaza kutatása nagyon kényes kérdés, eléggé megosztó téma a tudományon belül is. Ez már Kőrösi idejében is így volt. (Talán kéne ezen változtatni, nem?) A magyarok régi vallása még inkább. Pedig a mai magyar ember identitásához és ezáltal a spiritualitásához is hozzájarulhatna ez a tudás.

Egy biztos: Benkő Mihály történész előadása fenomenális volt. Ő és mestere, Tóth Tibor teljesítették be Kőrösi Csoma Sándor álmát, ugyanis találtak magyar törzseket az Urálon túl. Többek között a mai Kazahsztán területén élnek olyan emberek, akik magukat magyarnak mondják (szépen ki is tudják ejteni), ők a kipcsakok, Képeket is mutatott róluk és sok történetet is mesélt. Például azt, hogy a csodaszarvas legendát ők is ismerik és nem a google-ról…

Mireisz László a szkítákról tartott előadást. I.e. 5000 évvel Szkítiából történő népvándorlással kezdte és felvázolta,hogy milyen népek hova vándoroltak, beleértve a honfoglaló magyarokat is. A Belső-Ázsiai eredetünk  nála sem volt kérdés. 

És a többi?

Bíró Melinda, Kiss Enikő Csilla, Papp Lajos és Vukics Ferenc előadását megtekinthetitek a youtube-on. Továbbá sikerült külön beszélgetnem három előadóval is: Csörgő Tamás, Juhász Zoltán és Zsolnai László urakkal.  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .