Amikor a Dalai Láma felhívást intézett a tudományos világ felé, hogy szívesen elmélkedne velük együtt az élet nagy kérdésein, akkor a fizikusok reagáltak erre elsőként. A fizika sokszor a létező-nem létező határán dolgozik. Akárcsak Csörgő Tamás fizikus a “2. Tudomány és Spiritualitás Konferencia” elnöke (élménybeszámolóért katt ide), akinek hála ti is bepillanthattok ebbe a világba.
Kvantumfizika…az meg mi?
A fizika tudománya az, ami az anyaggal a lehető legmélyebben és legközelebbről dolgozik. Ezen belül is a részkefizika-magfizika dolga, hogy még az atomot is tovább bontsa. Ha azt gondolnád, hogy egy atom csak protonból, neutronból meg elektronból áll, akkor tévedsz. Még tovább lehet bontani őket. Itt jön képbe a kvantumvilág.
A kvantumfizikáról elég annyit tudni, hogy az alapja az a gondolat, hogy mindennek kettős természete van. Egy dolog lehet egyszerre hullám és részecske is. A fénynek (fotonnak) például főleg a hullámtermészetét ismerjük. Egy nyalábnak, fénycsóvának látjuk, ezért könnyű elképzelni róla, hogy hullámokból áll. Igen ám, de képes részecskeként is működni, ilyenkor úgy kell elképzelni, mintha a fény sok kicsi bogyóból állna. Az elektron pont fordítva él a fejünkben. Általában kicsi pöttyként, azaz részecskeként ábrázolják, pedig ő is tud ám hullám lenni. Hogy mitől függ, hogy éppen milyen természetű? Az a meglepő tény, hogy tőlünk, a megfigyelőtől! Erről szól ez a nagyon cuki és teljesen érthető videó:
Te is lehetsz kvantumfizikus!
Csörgő Tamás (aki az Európai Akadémia tagja) kutató, vagyis az elmélet és a kísérletek egyaránt fontosak a munkájában. Céljuk, hogy a világegyetem ősanyagait megteremtsék és vizsgálják a laboratórium falain belül. Mindezt plédául femtoszkópiával teszik. Egy femtométer ennyi méter: 0,000000000000001 m. Vagyis nagyon kicsi és ráadásul ezek a kicsi dolgok fénysebességgel haladnak, vagyis 300000 métert tesznek meg másodpercenként.
Az ősrobbanást, avagy a Nagy Bummot is így lehet kutatni. Egész pontosan úgy, hogy a laborban “kis bummokat” hoznak létre, amiből következtetni tudnak a nagyra. Az a nagy szerencsénk van, hogy ezeket a bummokat akár mi otthon is létre tudjuk hozni. Na nem igazából, hanem kártyákkal. Csörgő Tamásék készítettek egy részecske kártyajátékot, aminek segítségével játszva megtanulhatja bárki, hogy hogyan működik a kvantumvilág. A kvantumrészecskékre is jellemzőek bizonyos tulajdonságok, mint például szín és íz. Ezeknek nincs köze a mi fogalmainkhoz, csak el kellett nevezni valahogy őket. Viszont ez az elnevezés segít a kártyajátékban, ahol a színek fontos szerepet töltenek be. Érdekes tény, hogy a lányoknak sokkal jobb a színmemóriája, mint a fiúknak (hajrá csajok!!!!).
A fizika és a spiritualitás
A kétrés kísérlet sok filozófiai kérdést vetett fel. Vajon nemcsak a laborban, hanem a valóságban is hatni tudunk az anyagra? Mi az anyag? Létezik-e egyáltalán? Ezeket a kérdéseket spiritualitás nélkül nem lehet megválaszolni. De legalább merjük feltenni! Én még azt tanultam az egyetemen, hogy fogadjam el, hogy a dolgok léteznek és hogy ezek mind csak számok és matematika és pont. Nagyon kedveltem a fizika professzoromat, de szerintem igenis fel lehet tenni ezeket a kínos kérdéseket.
A spiritualitás és a tudomány kölcsönösen képesek egymásra hatni és kéz a kézben kellene, hogy járjanak. Pláne akkor, ha az ősrobbanásról és a világ keletkezéséről beszélünk. Itt jön képbe például az, hogy a spirituális irányzatok egy része multiverzumokról és nem univerzumokról beszél. Vagyis nem csak ez az egyetlen világunk létezik. A gravitációs hullám segítségével erre hamarosan meglesz a tudományos bizonyíték is.
Csörgő Tamástól azt is meg tudtam, hogy a spiritualitás abban segít a fizikusoknak, hogy megszabaduljanak az előítélektől és elvárásoktól. Úgy kell ezt érteni, hogy sokszor előfordul, hogy valaki annyira be akar bizonyítani egy elméletet, hogy belelát a kísérletbe olyat is, ami nincsen ott. Azt kell megfigyelni, hogy mit mond a természet. Sem elvenni, sem hozzáadni. És ez nagyon nehéz. A buddhistáknak fogalma is van rá: a tathagata azt jelenti, hogy “éppen ilyen”. Tehát az a lényeg, hogy annak az adott mérésnek mi az eredménye pusztán önmagában úgy, hogy mi sehogy nem szólunk bele. Azt gondolnánk, hogy a spirituális megközelítés elveti a tudományos bizonyítékokat, pedig pont hogy nem! Pont hogy az a lényeg, hogy csak a valódi mérésekre támaszkodjunk. Ezt sokkal nehezebb ám kivitelezni, mint tűnik.
A tudomány célja, hogy megismerjük a külső világ működését. A spiritualitás a belső világunk megismerésének útja. Valóban? Van-e értelme elválasztani a kettőt? Mi számít külsőnek és mi belsőnek? Ugye te is tudod a választ…
Képek forrása: pixabay