Zeneuniverzum

A zene tudomány vagy művészet? Elsőre azt gondolnánk művészet, de ebben a cikkben be fogom bizonyítani, hogy komoly tudomány is. Egyébként is felesleges ez az elkülönítés. A tudomány és a művészet mindig is kölcsönösen hatottak egymásra és egy ember életében mindkettőnek jelen kell lennie. A zene tudományos oldaláról szólt Juhász Zoltán előadása a “2. Tudomány és Spiritualitás Konferencián”.

zongora_zeneuniverzum.jpg 

Dallam, mint számsor

A zenéből nagyon könnyen lehet matekot kicsikarni. Képzelj el egy átlagos dallamot, mondjuk a “Süss fel Nap”-ot. Egymás után következő magasabb és mélyebb hangok váltakozása. Az egyik kicsivel magasabb, mint a másik. Ennek a kicsinek akár adhatunk egy értéket is és így minden egyes hangnak meglesz a maga száma. Így a “Süss fel Nap” is felírható egy számsorral, akárcsak bármelyik másik dallam. Ez azért jó, mert így számítógép is értelmezni tud egy dallamot és bonyolult algoritmusokat lehet a dalokra zúdítani, hogy elemezhessük őket.

hangok_zeneuniverzum.png

Zeneuniverzum születése

Juhász Zoltánék 52 kultúra 52 ezer dallamából készítettek egy adatbázist. Főleg eurázsiai dallamokat vittek fel bele. Elkezdték vizsgálni a különböző népek dallamait. Rájöttek, hogy a dallamok típusokba sorolhatóak, több típus pedig egy nyelvet alkot. 5 zenei ősnyelvet különítettek el. Egyes dallamtípusok a világ több pontján is megtalálhatóak. Például van olyan magyar népdal, amihez nagyon hasonlót énekelnek az indiánok tőlünk több ezer kilóméterre.

Zene és genetika

torgaji_zene.jpg

Kép forrása: https://csomakozpont.blogspot.com

Azokról a területekről, ahonnan volt zenemintájuk kerítettek genetikai mintát is. Egyrészt csontvázakból, másrészt pedig most élő emberektől. Összevetették ezeket a genetikai adatokat a zeneadatbázissal. Hogy mindez mire jó? Hát arra, hogy nyomon lehet követni, hogy melyik dallam honnan származik, vagyis hogy ki vitte el hova. Így a zene által a népvándorlás is vizsgálható. A képen egyébként egy torgaji magyar család látható, akik a mai Kazahsztánban élnek.

Magyar őstörténet

A magyarok őstörténete, eredete egy nagyon kényes téma. A finn-ugor elmélettől elkezdve, az Urálon át az Arvisúráig mindenféle dolog kering a köztudatban. Olyan ez kicsit, mint a foci. Mindenkinek megvan a maga csapata és ahhoz foggal körömmel ragaszkodik és meg se hallgatja a másik oldalt. Sokat is agyaltam, hogy egyáltalán írjak-e erről, de muszáj írnom, mert alig beszélünk róla és ez kiváló terep a nyitott gondolkodásra.

Kőrösi Csoma Sándor azért indult el Keletre, hogy megtalálja a magyar őshazát. Tudományos módszerekkel utána akart járni ennek az egész történetnek. Kutatásai (amit azóta több magyar kutató is továbbvitt) nem kaptak oly nagy visszhangot. Sőt! Mai napig úgy van vele a tudományos világ, hogy ami az Urálon túlról jön, azzal nem kell foglalkozni. De ez olyan, mintha Pestről leutaznál Szentesre és útközben megállnál Kecskeméten elnyammogni egy Kossuth-szeletet és amikor megérkeznél mindenki azt mondaná, hogy te kecskeméti vagy. Nem ismerjük az eredetünket, de ami inkább baj, hogy nem is nagyon adnak esélyt a kutatásra. Lehet, hogy nem Belső-Ázsiából származunk, lehet, hogy nem vagyunk hun leszármazottak, nem Hungary vagyunk, sem szkíták és közünk nincs Attila királyhoz. De lehet, hogy igen. Végére kellene járni, kikutatni rendesen, nyitott elmével.

9.jpg

Ahogy Juhász Zoltán mondta: “Sietni kell az őstörténet kutatásával, hogy ne pletyka szinten terjedjen a történelmünk”. A zene egy jó eszköznek tűnik mindehhez. Talán így sikerülni fog megfejteni a múltunkat, származásunkat. Ha mégsem, akkor meg legalább hallgathatjuk a több tízezer szép dalt Zoltánék adatbázisából a világ minden tájáról. Tényleg durva visszahallani az “a csitári hegyek alatt”-ot Amerikából…

 

 

Képek forrása: pixabay, csomablog

2 Hozzászólás

  1. És ha mindezt (is!) figyelembe vesszük, egyre jobban sántít ez a finnugrosztika nem?

  2. @Barbi Rákóczi: Sántított az már akkor is, amikor kitalálták.

Hozzászólás a(z) Dodó Sapiens bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ez a weboldal sütiket használ. A törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát vagy zárd be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás