Annyi, de annyi csodaszer kering a neten, hogy Dunát lehetne fakasztani velük. Az aloe vera is ilyen. Nehéz eligazodni, hogy mi az igazság, hogy mire jó és mire nem. Arról nem is beszélve, hogy hogyan kell használni? Külsőleg? Belsőleg? Házilag elkészítve? Összeszedtem Neked pár tudnivalót az aloe veráról a tudomány világából.
1. Sokféle aloe vera létezik
Az aloe vera egy gyűjtőnév. Kb. 420 faj tartozik ide (legalábbis az amerikai egészségtudományi intézet szerint). Általában, amikor az aloe verát emlegetjük, akkor az Aloe Barbadensis Miller növényre gondolunk, amit magyarul orvosi aloénak is szoktak hívni. Én is ezt fogom értni aloe vera alatt a cikkben.
2. Nem mindegy, hogy a gélt vagy a tejnedvet használjuk
Az aloe vera húsos levelét jól ismerjük. Azt is, hogy a közepében édes, színtelen, lédús gél van. A bőrgyógyászati problémákra ebből szoktak krémet készíteni és a legtöbb aloét tartalmazó termékben, italokban ez van benne. Igen ám, de a levélnek van egy külső rétege is, aminek nedve hashajtó anyagot, aloint tartalmaz. Éppen ezért a tejnedv hashajtó. Ha persze ez a célunk, akkor szuper, de ha nem, akkor érdemes megszabulni tőle.
3. Az aloin nemcsak hashajtó, hanem…
…valószínűleg karcinogén is. Azaz rákkeltő. Amerikai kutatók egereket vizsgáltak 2 éven keresztül (ami nagyjából egy laboratóriumi egér egész életét jelenti) mégpedig úgy, hogy teljes levelet fogyasztottak mindennap. Bizony-bizony az jött ki, hogy az aloét fogyasztó egérkék közt több volt a rákos, mint azoknál, akik nem ettek aloe verát. Arra jutottak, hogy a tejnedvben lévő aloin lehet a ludas. Ugyanis egy másik vizsgálatban, ahol alacsony aloin tartalmú levelet eszegettek az egerek nem figyeltek meg rákkeltő hatást.
Az aloe verát tartalmazó termékeken nem kötelesek feltüntetni az aloin tartalmat, de az a szerencse, hogy általában a gélből készítenek italokat, krémeket stb., tehát nincsen bennük ez az anyag.
4. Nem tudjuk, hogy az embereknél milyen mellékhatásai vannak
Az egerek nem emberek. Amit egéren kimutattak, az nem biztos, hogy így van embernél is, tehát lehet, hogy nálunk nem rákkeltő (a rákhoz egyébként is több dolog együttállása kell). De! Nem véletlenül használnak egérkéket kísérleti állatnak, ugyanis több mindenben hasonlítunk rájuk, mint hinnéd. Amit náluk kimutattak, azt bizony jó lenne kikutatni embernél is, hogy például milyen mellékhatásai lehetnek az aloe fogyasztásnak, de bizony a kutatók több problémába ütköztek ezügyben. Mivel az aloe vera nem engedélyeztetett gyógyszer, hanem “csak” gyógyhatású készítmény, ezért lehetetlenség nyomon követni, hogy mennyit fogyasztanak az emberek és milyen hatással van rájuk. Szóval fogalmunk sincs, hogy milyen hátrányokkal járhat a fogyasztása vagy van-e egyáltalán bármi.
5. Gyulladáscsökkentő, hat az immunrendszerre és segíti a sebgyógyulást
Ezeket biztosan tudjuk róla. Hogy az immunrendszerre gyakorolt hastása mennyire jelentős, abban nem igazán egyeznek a kutatók, de abban egyetértenek, hogy hat rá.
A bőrgyógyászati alkalmazása (tehát külsőleg alkalmazva) igen jelentős. Kisebb égési sérülések és sebek esetén is ajánlják, sőt, több gyógyszertári készítményben van aloe vera kivonat. Felröppent a hír, hogy ha aloe verával van bekenve a bőröd, akkor nem szabad napra menni, mert bőrrákot okozhat. Nos, ezt is csak egereken tudták megvizsgálni a kutatók, de arra jutottak, hogy nincs mitől félni. Minimálisan ki tudták mutatni ezt a hatást, de csak teljes levélből készült krém esetén. Valószínűleg az aloin kavar be itt is, tehát a simán gélből készült krémmel nem lehet gond.
Ezen kívül még állatoknál azt találták, hogy hat a májra, csökkenti a gyomorfekélyt, csökkenti a vércukorszintet és antioxidáns hatása is van. Ám ezekre azt mondták a kutatók, hogy további vizsgálatokra lenne szükség, hogy megállapítsuk a pontos dózist és felmérjük a mellékhatásokat embereknél.
A fentieken kívül másra nem jó. Tehát nem csodaszer, mert meglepő módon egy csomó mindenre nem használható. Attól még egy rakás másikra igen, szóval a lényeg az, hogy arra használjuk, amire való.
6. Ha nem a tejnedv, akkor mi gyógyít?
Nos, az a helyzet, hogy a legtöbb kutatási eredmény olyan kísérletből származik, ahol teljes levelet használtak, amiben ott volt a tejnedv is és a gél is. Ha megvizsgáljuk a gél összetételét, akkor kiderül, hogy nagyrésze víz, a többi pedig poliszacharid, vagyis összetett cukrok. Akkor felmerül a kérdés, hogy vajon, mi gyógyít a gélben? Cukros vízzel kenegetjük magunkat és ettől várjuk a csodát? Ugye, érdekes kérdés?! A gyakorlati tapasztalat és a tudományos eredmények azonban azt mutatják, hogy önmagában a gélnek is van sebgyógyító hatása a bőrön. Tehát külsőleg alkalmazva csak van benne valami, ami jó nekünk. (Valószínűleg kis mennyiségű fitoszterolok.) Azonban hogy belsőleg több marad-e belőle, mint cukros víz miután megemésztettük, az jó kérdés. Erre a tudomány nem tudja a választ. (Legalábbis én nem találtam semmi olyan cikket, ami meggyőzte volna a kritikus fejemet.)
7. Házilag akarod előállítani? Fordulj szakemberhez!
Akár külsőleg, akár belsőleg akarod használni és ecélből beszerzel egy növénykét, mindenképpen kérd ki hozzáértő segítségét, mielőtt nekiesel a leveleknek! Ha lehet, akkor etéren jártas természetgyógyászt keress fel! Ahogy láttad, nem mindegy, hogy hogyan és mire használod. Mivel mellékhatásai is lehetnek, sőt a rákkeltő hatása sincs kizárva, mindenféleképpen ésszel kell használni gyógyítási célra.
