Az UV-sugárzás elleni legjobb védekezés, ha nem megyünk ki a napfényre. Ám olyankor, amikor strandolni, nyaralni szeretnénk ezt persze nem tudjuk betartani. Itt jönnek a képbe a naptejek. Az aktív összetevők közül vannak biztonságosak és aggályosabbak, úgyhogy összeszedtem Nektek, hogy a legfrissebb kutatások szerint melyikről mit kell tudni.
Aktív összetevő…az meg mi?
A naptej azért naptej, mert van benne legalább egy (de általában 2-6) olyan összetevő, ami távol tartja a bőrünktől az UV-sugarakat. Az UV-sugárzás önmagában nem rossz, a túlzással van probléma. 15-20 perc elég a napon ahhoz, hogy megérezze a bőrünk a sugarak árny oldalát. A “sugárelhárító”, azaz fényvédő anyagokat hívjuk aktív összetevőnek. A nevüket angolul fogom írni, mert a termékek csomagolásán így szokott szerepelni.
Oxybenzone
Ez a legaggályosabb összetevő. Kevés adat van róla, de ami van az nem túl biztató. Kiválasztódik az anyatejbe. Ez azért rossz hír, mert nem lehet tudni, hogy kisbaba szervezete hogyan reagál rá. Van egy kis ösztrogénszerű meg egy nagyon kicsi anti-androgén hatása is. Ezen adatok nagyrészt állatkísérletekből és sejteken végzett vizsgálatokból származnak. Emberről alig-alig akad adat, tehát biztosan nem lehet kimondani, hogy “ez az anyag rossz”, ám azt se merem ugyanígy kijelenteni, hogy teljesen biztonságos. Egy tuti: gyakran okoz allergiát.
Octinoxate
Ez is bekerül az anyatejbe és hormonszerű hatást is leírtak. Erre szintén igaz, hogy állatkísérletekben mutattak ki aggasztó dolgokat, de igazán hasznos lenne, ha embernél is utánajárnának ennek (szerencsére már rajtavannak a kutatók). Tehát a “szétcseszi a naptej a hormonrendszered” egy szuper kattintásvadász cím, csak épp tudományosan nem megalapozott.
Ám van egy valami, amiben megegyzik az oxibenzonnal: a korallok nem szeretik. Hawaii környékén mérték ki, hogy a strandolók, szörfözők bőréről annyi naptej jut az óceánba, hogy az már kimutathatóan károsítja a korallokat. Gondolhatnánk, hogy “jól van, mikor jutok én el Hawaiira vagy bárhova ahol korall van”, de ki tudja milyen más növénykéket károsít még, akár a Balatonban.
Azért van egy jó dolog is: ez az anyag kevésbé allergén, mint az oxibenzon.
Homosalate
Ő is kiválasztódik az anyatejbe és ő is hathat az ösztrogén, progeszteron és androgén szintünkre. Hogy tényleg így van-e embernél is és ha igen, akkor milyen mértékben, arról még annyira sincs fogalmunk, mint a parabéneknél. Ami miatt én kerülném az az, hogy amikor bekerül a szervezetünkbe és lebontja a májunk, akkor toxikus melléktermékek keletkeznek belőle. Túl sok adat erről sincs, szóval lehet, hogy keletkezik, de ki is ürül vagy csak elenyésző mennyiség, ezt még nem tudjuk biztosan.
Octisalate
Haladunk az egyre barátságosabb összetevők felé. Róla csak annyi rosszat tudok elmondani, hogy miután felszívódik és bejut a véráramba fogalmunk sincs mit csinál. Lehet, hogy semmit, de ki tudja?! Még folynak a kutatások. A jó hír az, hogy nem igazán szokott allergiát okozni.
Octocrylene
Ez a cucc is kiválasztódik az anyatejbe sajnos és viszonylag gyakran okoz allergiát. Többet nem tudunk róla, de a rizikóbesorolása elég alacsony, ami biztató.
Avobenzone
Ez egy nagyon barátságos anyag. Nincs hormonhatása. A gond az vele, hogy kémiailag nem elég stabil és amikor elbomlik allergén lesz belőle. De okosak a kutatók és úgy szokták ezt kiküszöbölni, hogy stabilizátorokkal keverik össze. Tudom, tudom azok a csúnya mesterséges stabilizátorok, de ha nekik hála tudunk használni egy ártalmatlan összetevőt, akkor nem is olyan rosszak, igaz?
Mexoryl SX
Ez az anyagot a L’Oreal szabadalmaztatta és mind közül ez a legbiztonságosabb. Még lupusban szenvedő betegeknek is szokták ajánlani, akiknek tényleg fájdalmat okoz a napfény, tehát innen tudjuk, hogy nagyon jól védi bőrt. Nincs hormonhatás állatokban sem és nagyon-nagyon ritkán okoz allergiát, tehát stabil és biztonságos is. Nem kerül be a véráramba, így nem tud károsítani minket. Gyerekeknél is biztonságos.
(Egy kis személyes adalék: én ezt használom és a gyermekemre is ezt kenem, ITT tudod elolvasni, hogy milyen termékekben található meg.)
Zinc oxide és Titanium dioxide
Ők egy kicsit mások, mint az eddigiek, ugyanis nem kémiai, hanem fizikai fényvédő szerek. Visszaverik a sugarakat a bőrünkről. Mindekettő biztonságos, korallbarát. A gond velük az, hogy önmagukban nem nyújtanak teljes körű védelmet, ezért kémiai összetevőkkel szokták keverni.
Egyéb összetevők
Ha elolvasod egy naptejen az összetevők listáját, akkor láthatod, hogy vagy 15 féle anyag van bennük. A lényeget, a fényvédő anyagokat megtárgyaltuk, de mi a helyzet a többivel? Azok is biztonságosak? A többségük igen. Ijesztően hangozhat a sok kémiai név, de gyakran E-vitamint, gyógynövény kivonatokat és egyéb ártalmatlan anyagokat takarnak. Egy van, amivel vigyázni kell, az a neve, hogy methylisothiazolinone. Ő egy tartósítószer, ami gyakran okoz allergiát, főleg gyerekeknél. Azt is megfigyelték, hogy az allergén hatása mennyiségfüggő, szóval nem tanácsos bevakolni a gyereket. Csak annyit kenj rá, amennyi valóban szükséges!
Mielőtt naptejet vásárolsz érdemes elolvasni, hogy mi van benne és az itt leírtak alapján dönteni, hogy melyiket vásárolod meg. Elolvastam néhány természetes(nek hirdetett) krém összetevőjét és cink-oxid vagy titánium dioxid van bennük, szóval a természetesség inkább a többi összetevőn érhető tetten.
Ha elolvastad és van benne aggályos (direkt nem írom, hogy káros) összetevő, akkor nézd meg, hogy hányadik helyen szerepel az összetevők listáján. Ez azért fontos, mert mennyiségi sorrendben kell feltüntetni az anyagokat, szóval ami a végén van, abból van a legkevesebb benne. Jó olvasgatást! 🙂
Források:
https://www.ewg.org/sunscreen/report/the-trouble-with-sunscreen-chemicals/
https://oceanconservancy.org/blog/2018/05/24/sunscreen-killing-coral-reef/
https://www.cosmio.hu/alapanyagok/egyeb-anyagok/118-cink-oxid
És a “Molekuláris toxikológia” tantárgy jegyzetei