Az internet csodálatos dolog. Rengeteg információ van itt jelen (azért nem minden). Ebben a hatalmas infotengerben bizony sokszor nehézséget okoz kibogozni a valóságot. El kell tudni különíteni, hogy kinek/minek hiszünk és kinek/minek nem. Úgy gondolom, hogy ehhez kell egy “szűrő” képesség avagy készség, ami a tudatos internethasználat része. Ezt szeretném Nektek bemutatni.
Miért írok erről?
A fő motivációm a baba-mama berkekben szerzett tapasztalataim. Nagyon ingoványos terület az, amikor egy kismamának, kisgyerekes anyukának szeretnének segíteni. Minden anya a legjobbat szeretné a gyermekének és ma már teljesen bevett dolog, hogy a legtöbb dologra “ráguglizunk”. Legyen szó szülésről, hozzátáplálásról, szoptatásról vagy anyalélekről. A megszerzett információk azonban sokszor ellent mondanak egymásnak és laikusként nagyon nehéz kideríteni, hogy mi az igazság. Az meg persze lehetetlenség, hogy valaki egyszerre legyen babapszichológus, dietetikus, gyógyszerész, védőnő, laktációs tanácsadó és szülésznő. Tehát muszáj megtanulni, hogy a nem saját szakterületünkről érkező információtengerben merre hajózzunk.
Archetípusok
Az archetípus azt jelenti, hogy egy közös motívum különböző helyeken jelenik meg. Engedjétek meg, hogy ezzel a pszichológiában használatos kifejezéssel éljek és bemutassam nektek a netes tartalmak archetípusait.
1.Érintett
Én őket “lelkes guglizóknak” szoktam nevezni. Tehát adott egy téma -mondjuk szoptatás – és egy anyuka, aki sokáig szoptatott és sok nehézségen ment keresztül segíteni szeretne másoknak. Az oldalán olyan információkat oszt meg, amiket a neten, könyvekben talál. No, meg persze a saját tapasztalatait. Jó esetben megpróbálja kritikusan értelmezni a szakszövegeket és közérthetővé tenni őket, hiszen a jó szándék vezérli őket. Rengeteg mindent lehet tanulni ezekről az oldalakról. Ráadásul megteszik helyetted azt, amit te is tennél, vagyis hogy összeszedi az adott témához tartozó információkat. De mindig tartsd észben, hogy a szakszövegek értelmezése nem mindig egyértelmű, illetve az ő általa hitelesnek tartott forrásokat fogja felhasználni, amelyek nem biztos, hogy neked is azok!
2. Szakember
Itt az olyan oldalakra kell gondolni, amikor egy szakember a saját szakterületéről ír. Tehát mondjuk egy babapszichológus baba-mama lélektanról vagy egy gyerekorvos a gyógyításról. Nagyon sok értékes információt rejtenek ezek az oldalak, ám sokszor nem közérthetőek. Illetve előfordulhat, hogy az adott témáról úgy ír, hogy ő maga nem érintett, ami persze nem is mindig kivitelezhető (nem kell egy orvosnak rákosnak lenni, hogy ismerje a rákot). De mondjuk baba-mama témáknál nem árt, ha az ember anyuka, mert az anyaság sok új nézőpontot hozhat be szakmailag is. Neked kell eldönteni, hogy az adott témánál hozzá tesz-e a hitelességhez az érintettség.
3. Szakember ÉS érintett
Az előző kettő összevonása, vagyis, amikor egy szakember érintettként is rálát egy adott témára. Az ilyen oldalakon vegyes cikkek jelennek meg, néha nehéz elkülöníteni, hogy melyiket írja szakemberként és melyiket érintettként vagy vegyül a kettő. Ám nagyon nagy előny, hogy az érintettként szerzett információkat tudja szakemberként értelmezni, érti a téma szaknyelvét, ismeri a hiteles forrásokat. Mondjuk visszatérve a szoptatós példához. Ha egy anyuka laktációs tanácsadóként segít a többbieknek szoptatás témakörben, akkor a személyes tapasztalatai megosztása mellett “meg tudja támogatni” mondanivalóját szakirodalmi háttérrel.
4. Szakújságíró
A szakújságíró azért szakújságíró, mert az adott téma szakértője, de mellette a kommunikációs képességei is kiemelkedőek, akár papírt is szerez róla. Úgy tudja tálalni az információkat, hogy azok közérthetőek és mindehhez hiteles forrásokat használ. A probléma velük az, hogy kevesen vannak.
5. Újságíró
Neki az a szakmája, hogy bizonyos témáknak utánanéz, utánakérdez és arról közérthetően, helyesen ír. Kicsit hasonlít a “lelkes guglizókra”, viszont sokszor hiányzik az érintettség. Ha megvan az érintettség, akkor csak annyiban különbözik az első kategóriától, hogy jobbak a kommunikációs képességei. Nagy előnyük, hogy el tudnak érni és interjúra bírni neves szakembereket. Szakszövegek értelmezésében azért csak óvatosan lehet rájuk bízni magunkat.
6.Kattintásvadász
Se nem érintett, se nem szakember, se nem újságíró. Azért ír, hogy minél többen kattintsanak az oldalára. Meghökkentő címeket használ, főleg “az igazság” vagy “tények” szavakat tartalmazzák. Sokszor kihasználják a kismamák érzelmeit, amolyan “ha jót akarsz a gyerekednek, így csináld” mondatokkal. Ki ne akarna jót? Megtévesztőek, mert féligazságokat tartalmaznak. A totálisan teljes hülyeséget bárki kiszúrná, ezért tartalmaz igazságokat, de tele van téves következtetésekkel és pár ellentmondással, hamis adattal, rosszul értelmezett tanulmányokkal. Nem mindig van mögötte rossz indulat, de bele kell kalkulálni, hogy lehet.
Akkor most mi van? Kinek higgyek?
Lehet, hogy le fog lombozni, de nem fogom megmondani, hogy a hatból melyik a legjobb. A gondolkodást nem lehet megspórolni! Azért adok pár tippet:
- Amikor megnyitsz egy oldalt, próbáld meg kihámozni, hogy melyik lehet a fentiek közül és eszerint kezeld. Mindnek megvan a maga előnye és hátránya is. Ezeket tedd mérlegre és így dönts! Ha nem tüntetik fel, hogy ki írta, az gáz.
- Attól, hogy bizalmat szavaztál valakinek, még nem kell mindig mindent úgy csinálni, ahogy ő mondja. Maradhat úgy is hiteles valaki, hogy Te nem (mindig) fogadod meg a tanácsait, kételkedsz az állításaiban.
- Ellenőrizd a forrásokat! Ha időnként lefelejti az nem biztos, hogy baj, de ha sosem jelöl meg forrást, az gyanús. Ha az író a “minden, amit írok tudományos kutatásokon alapul” szöveget használja, érdemes kritikával illetni mondanivalóját, mert így ellenőrizhetetlenek az állítások. A belinkelt forrásokat szúrópróba szerűen ellenőrizd időnként, mert előfordul, hogy elavult cikket raknak be vagy félreértelmezik. Ez sokkal gyakrabban előfordul, mint hinnétek! Hányszor, de hányszor futottam bele abba, hogy csak a cím alapján gondolják, hogy az a tudományos cikk arról szól, amit mondani szeretnének. De már az absztraktból (a cikk rövid tartalmi összefoglalója) kiderül, hogy nem. A fizetős tudományos cikkeknél pedig gondold át, hogy vajon az illetőnek van-e hozzáférése vagy csak az absztrakt alapján gondolja, hogy ez a cikk arról szól, amit mondani szeretne.
- Válaszd külön a személyes asszociációkat, történeteket a tudományos tényektől! Például amikor valaki azt mondja, hogy a kőolajszármazékokról neki a gyárból kifolyó fekete lötty jut eszébe, az nem jelenti azt, hogy valóban az is (amúgy nem az). Figyeld meg, hogy egyértelműen jelöli-e, hogy hasonlatot használ (“olyan, mint”, “úgy képzeld el”, “nagyon hasonlít” stb.) vagy összemos fogalmakat.
- Nézd meg, hogy az adott oldalon van-e webshop! Én nagyon-nagyon bízom benne, hogy mindenki tisztességesen vállalkozik és nem állít valótlan dolgokat csak azért, hogy jobban menjen a bolt. Az esetek nagyrészében én azt tapasztalom, hogy a webshopok oldalán lévő blog valós információkat tartalmaz. De ne legyünk túl naivak! Egy kis kétely nem baj, ha megjelenik benned, max elhesegeted.
- A Nagy Testvér figyel! Prof. Google mindent tud rólad és amikor rákeresel egy témára, akkor olyan oldalakat fog kihozni első helyeken, amelyekhez hasonlókat meg szoktál nyitni. Nem mindenkinek ugyanazt mutatja ugyanarra a szóra. Mi a tanulság? Hogy görgess lejjebb és ha találtál valami jó oldalt, akkor azt gyakran nézegesd, mert így olyasmiket fog mutatni Neked.
- Semmi sem fekete vagy fehér! Felejtsük el a kétbites gondolkodást! Senki nem fogja tudni megmondani, hogy Neked, pont most mi a jó megoldás az adott helyzetre. Továbbra is azt mondom, hogy JÓ TUDNI!, de a döntés a Tiéd! Érdemes kicsit összevonni a szemöldöködet, ha ilyesmiket olvasol: “az epidurál biztosan árt a babának”, “mindenkinek BLW-znie kell”, “a természetes kozmetikmok csak jók lehetnek”, “császár után hüvelyi úton kell szülni” és egyéb kategórikus, akár szélsőséges mondatok. Az élet ennél egy cseppet összetettebb.
- Pénzügyi zsargonnal élve: diverzifikáld a portfóliódat! Vagyis nézz meg több oldalt is. A “csak én vagyok az egyetlen, akinél hiteles infokat találsz” szöveg gyanús. Sokszor “össze kell ollózni” az információt, mert nem mindenki ír le mindent az adott témáról. Nálam 3 a lélektani határ, vagyis ha 3 különböző forrás is nagyjából ugyanazt mondja, akkor már hajlok arra, hogy elfogadjam. Tehát ne szűkülj be, használd ki az internet csodáját! Ha tudsz angolul, akkor keress rá az adott témára külföldi oldalakon is, de persze a fentiket ugyanúgy szem előtt tartva!
